Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Konszolidáció előtt áll a magyar barkácsáruház-piac. Néhány lánc lassan befejezettnek tekinti gyors expanzióját – így például a Praktiker is, amely összesen 18–20 áruházat szeretne. Ugyanakkor a cégek középtávon jelentős forgalomnövekedésre számítanak. Vélhetően ez vonzza a lassan telítődő piacra az újabb szereplőket. Magyarország iránt érdeklődik például a német Bau Haus és az osztrák Hagebau is.
A láncok közül idén elsőként a BricoStore nyitott új üzletet, a francia csoport hetedik áruházát adta át tavasszal. Ezzel együtt 53 barkácsáruház működik a magyar piacon, ami nem sokkal kevesebb, mint ahány hipermarket várja a vevőket. A leggyorsabban tavaly a Tengelmann–csoporthoz tartozó OBI fejlődött, az áprilisban zárult pénzügyi évében négy áruházat adott át és az idén további három nyitását tervezi, amivel körülbelül 25 ezer négyzetméter eladófelülettel növeli eddig 120 ezres területét. Az OBI továbbra is töretlenül növeli hálózatát, bebiztosítva ezzel pozícióját. Magyarországon eddig nagyjából 407 ezer négyzetméter össz-alapterületű barkácsáruház épült. Az OBI jelenleg 17, a Praktiker 15, a Baumax 14, a Brico 7, a Platfor pedig 2 áruházat működtet.
Ez a kereskedelmi csatorna szerzi meg a lakásépítésre és -felújításra szánt összesen 1500 milliárd forintos kiadások nagyjából 10-12 százalékát, azaz valamivel több mint 150 milliárd forintot. A teljes barkácspiac ugyanakkor ennél valamivel nagyobb, ugyanis a lakáscélú termékek forgalmazásán túl szerepelnek benne a kertészeti cikkek, illetve a dekorációs anyagok eladásából származó bevételek is. Ebben a két piaci szegmensben ugyancsak erősen képviseltetik magukat a barkácsáruházak. A piaci részesedések egyelőre nem tiszták. Az OBI például egyértelműen piacvezetőnek tekinti magát, míg a Praktiker is ugyanezt állítja. Az erőviszonyok kuszasága egyelőre érthető: az OBI másfél évvel ezelőtt próbált elvégeztetni egy átfogó felmérést a szektorról, ám a GfK-nak beletört ebbe a bicskája, mivel a piaci szereplők nem kívántak adatokat szolgáltatni.
Elemzők szerint az üzletek folyamatosan bővítették szolgáltatásaikat és több kereskedelmi technikát vettek át a hagyományos tűzéptelepektől. Mindezzel jó helyzetbe kerültek a magánépítkezők piacán, jóllehet a legnagyobb értékű építőanyagokat (például cserép, tégla, fa és födészerkezet, illetve vakolatok) a vevők szakboltban szerzik be. Egy magánház felépítéséhez ugyanakkor gyakorlatilag mindent be lehet szerezni a barkácsáruházakban, szerepük mégsem egyértelmű. Az OBI-nál például sokáig az építőipari profil vett részt a forgalom növekedésben, míg ma már a lakáskultúra megelőzte azt és feljövőben van a kertészeti üzletág is.
Egyes előrejelzések szerint a vásárlóerő növekedésével a következő három–öt évben növekszik a családok lakáscélú költekezése, amelyből mind nagyobb részt szereznek meg a barkácsáruházak. Arra vonatkozóan azonban nincsenek becslések, hogy a jelenlegi 10 százalékról mekkorára növekedhet piaci részesedésük. Néhány százaléknyi plusz több tíz milliárdos bevételgyarapodást hozhat, ami magyarázattal szolgálhat arra, miért tervezik a honi üzletláncok együttesen további 10-12 áruház nyitását a következő években.
