Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy biztonsági őr Londonban az egyik Tesco áruház vásárlója elé lépett a bejáratnál, és azt tudakolta, miben segíthet. Kiderült, hogy a vásárló kétszer már járt ugyanabban az áruházban és mind a kétszer több percen keresztül váratták a pénztárnál, ezért az áruval megrakott kosarát a kasszánál hagyva inkább kisietett az üzletből. Elpanaszolta a biztonsági őrnek, majd néhány perc múlva megjelent az áruház igazgatója és elnézést kért a kellemetlenségért, majd végigkísérte az áruházon és segített bevásárolni. Többek között erre is jó egy hipermarket biztonsági rendszere, jóllehet az eszközöket elsősorban a lopások, csalások megelőzésére használják, ott és itthon is.
„Nagyon találékonyak a vásárlók az eladótéri eltulajdonításokat illetően” – mondta Csikós Gellért, a Tesco-Global Áruházak Rt. országos kármegelőzési és biztonsági igazgatója. A hipermarketlánc tapasztalatai szerint az áruházakban átlagosan havonta 700 ezer forint értékben találnak dézsmálásból származó üres csomagolásokat. Ez egy áruházra vetítve évente több mint 8 millió forint veszteséget jelent.
A dézsmálók társadalmi köre rendkívül eltérő. Van, aki sportot űz abból, hogy leméreti a zöldséget, majd a zacskóba tesz még néhány darabot ugyanabból a termékből, vagy az eladótérben elfogyasztott terméket nem fizeti ki. A Tesco saját adatai szerint 2004-ben nagyjából 30 ezer személyt értek tetten lopáson. Az elkövetők 25 százaléka 18 év alatti kiskorú, 8 százaléka 14 év alatti gyermekkorú személy, 61 százaléka férfi és 39 százaléka nő. Érdekesség, hogy a fiatal elkövetők zömében férfiak, az idősebbeknél viszont már a nők reprezentáltak felül. Az átlagos elfogási érték 5800 forint, vagyis meg sem közelíti a bűncselekmény kategória 10 ezer forintos alsó határát.
Csikós Gellért szerint a kriminalisztika egy ismertté vált bűncselekményre négy ismeretlen bűncselekmény bekövetkezésével számol, ami azt jelenti, hogy nehéz megbecsülni az eladótéri eltulajdonítások valós mértékét, így a biztonsági rendszert tudatosan kell felépíteni.
Az áruházi lopásokról nem szívesen beszélnek a kereskedelmi láncok – állítja. A Tesco viszont minden egyes (jogi nyelven) befejezett lopás után feljelentést tesz és a biztonságos vásárlói környezet megtartása érdekében együttműködik a bűnmegelőzési hatóságokkal.
Mivel nagyon sok a fiatal(korú) elkövető, a lánc – angol mintára – felveszi a kapcsolatot az iskolákkal is. Sőt vannak olyan oktatási intézmények, amelyekkel ugyancsak együttműködnek a fiatalkorúak által elkövetett lopások csökkentése érdekében.
Több nagy értékű terméket áruvédelmi címkével látnak el, fizikálisan védve ezzel az árut a lopástól. Ennek eltávolítása már önmagában is dolog elleni erőszaknak minősül, ami a lopás minősített esete. A büntetőjog szerint a befejezett lopás már az eladótérben megvalósul, amikor a terméket a vásárló nem a bevásárlókosárba teszi, hanem a ruhájába rejti. Ez azt jelenti, hogy sajátjaként rendelkezik a termékkel, kivonja azt mások ellenőrzési lehetősége alól.
Reggel cigarettatolvajokat fogtunk – meséli Csikós Gellért. Az tűnt fel a vagyonőröknek, hogy a tolvajok azonnal a pénztárak mellett felállított polchoz léptek, levettek több doboz cigerettát, majd az eladótérbe mentek. Eltávolították a cigarettáról az áruvédelmi címkét és az árut nem is fizették ki a pénztárnál.
A profi tolvajokat általában könnyű észrevenni, hiszen a viselkedésük, mozdulataik azonnal elárulják őket – folytatja az igazgató.
Nyugaton az áruházi lopást rendkívül szigorúan büntetik. A hipermarketláncok komoly indokkal kitilthatnak notórius bűnismétlőket az áruházaikból, akik veszélyeztetik a biztonságos vásárlói környezetet. Itthon erre vonatkozó jogi szabályozás még nincs, bár az üzletláncok már fontolgatják a kitiltás gyakorlati bevezetését.
