Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Új köntöst kap a kockázati tőkebefektetés: olyan szakmai javaslat előkészítése folyik – értesült a NAPI Gazdaság –, amely a tőkepiaci törvény külön fejezetébe építené be a kockázati alapok létrehozását. A módosítás még a nyár folyamán a kormány, majd ősszel a parlament elé kerülhet. Mindez jelentős áttörést hozhat ebben az „iparágban”, mivel lehetővé tenné a hazai intézményi befektetők – például biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak –, hogy kockázati alapokba fektessék a pénzüket, amire jelenleg nincs mód. A kockázati tőkéről szóló hatályos törvény életszerűtlen szabályaival inkább gátja, mint segítője a folyamatnak, mindössze két egészen kis alap működik a hatálya alatt. A többi, állami és magánforrásból táplálkozó kockázati tőkebefektető nem e szerint végzi befektetéseit. Az intézményi befektetők és a kockázati tőke ágazatának képviselői mindenesetre már jó egy évtizede várják a változásokat. A törvénymódosítás hatalmas tőkét mozgathat meg. A több ezer milliárd forint vagyon felett rendelkező intézményi befektetőknél – a törvényi befektetési korlátozások és a portfóliók kockázatcsökkentő diverzifikációja mellett is – százmilliárdos nagyságrendű befektetésre váró összegről lehet szó.
A kormány aktivitására nemcsak a határozott törvénymódosítási szándék utal, hanem az is, hogy összevonnák az állami kockázati tőkét. A múlt szerdai kormánydöntés értelmében a Corvinus Rt. köré kell szervezni az innovációs kis- és középvállalkozásokat segítő állami fejlesztési és tőkebevonási programokat. Ennek egyik lépéseként június 30-áig megszűnik az eddigi osztott tulajdonosi kör: a Corvinus 100 százalékban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. leányvállalata lesz – mondta el a NAPI Gazdaságnak Aladics Sándor, a társaság vezérigazgató-helyettese. E feladat kapcsán a Corvinus mintegy 3,5 milliárd forintot fizet „készpénzben” a Regionális Fejlesztési Holdingnak a Beszállítói Befektető Rt. 49 százalékos részesedéséért – közölte Benke Ákos, a Corvinus vezérigazgatója.
A program részeként a társaság ma még nem ismert mértékű tőkeemelést hajt majd végre a legkisebb vállalkozásokba kockázati tőkebefektetőként befektető Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KfP) Rt.-ben. A befektetés mellett a Corvinus vélhetően megszerzi az MFB 1,7 százalékos KfP-részvénycsomagját és vélhetően ő lesz a vevője annak a szintén 1,7 százalékos részvénycsomagnak is, amelyet az egyik részvényes bank a hírek szerint már régóta el kíván adni. Déri Viktor, a KfP elnöke örül az új koncepciónak, amely abból a szempontból jókor jött, hogy a társaság eddigi 27 tranzakciójában kihelyezett 1,8 milliárd forintjával, illetve a folyamatban levő ügyekkel együtt 500-600 millió forint híján „elkölti” a 3,4 milliárd forintos alapítói tőkét. Déri szerint miután befektetéseiknek átlagos lejárati ideje 4 év, így leghamarabb 2007-ben érkezne vissza új befektetésekbe kihelyezhető pénz. Az elnök szerint az átmeneti időszak kihelyezéseire mintegy 2 milliárd forint szükségeltetne. Déri Viktor arra nem tudott válaszolni, hogy vajon a távozását már bejelentő pénzintézeten kívül a többi részvényes bank részt venne-e a tőkeemelésben.
A kormánydöntés másik hangsúlyos elemeként a Corvinus innovációs kockázati tőkealapokat hozna létre, amelyek a legfontosabb fejlesztési szektorokban (biotechnológia, megújuló energia, logisztika, informatika) befektetve támogatnák a magyar kkv-k piaci helytállását. Benke Ákos szerint új alapkezelő létrehozása helyett célszerűbb lenne, ha a Corvinus a bejegyzett, ám lényegében nem működő Regionális Kockázati Tőke Alapkezelő Rt.-t vásárolná meg a Regionális Fejlesztési Holdingtól. A kormánydöntés értelmében az alapok tőkejegyeit jegyezné le 5 milliárd forint értékben az MFB – így segítve az indulást. Az alapok révén a hazai kkv-innovációkat a közvetlenül tulajdont szerezni nem tudó, ám befektetési alapokba pénzt helyezni képes intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjpénztárak) is támogatni tudják majd. Az állami kockázati tőkebefektetési programok közül ugyanakkor a legkomolyabb tőkeösszegű, döntően középvállalatokat támogató befektetések – az 50 és 500 millió forint közötti tőkeemelések – továbbra is az MFB kizárólagos hatáskörében maradnának.
