Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest 15 százalékkal kevesebb új lakás építése kezdődött el, s hasonló mértékben esett vissza az építőipari megbízásokra kiírt közbeszerzési pályázatok száma is – derül ki a Build & Econ Hungary elemzéséből. Március közepén ráadásul az egy évvel korábbihoz képest mintegy 20 százalékkal kevesebb építőipari munka (lakásépítés, valamint nem lakás célú és mélyépítési feladat) tervezése indul el, s nagyjából 20 százalékkal kevesebb kész terv várt kivitelezésre. Reményre adhat viszont okot, hogy az előkészület alatt lévő építési feladatok száma 20–23 százalékkal haladta meg a tavaly márciusban mértet, valamint a már épülő ingatlanok száma is megegyezik a tavalyi azonos időszakéval. A beruházások, főleg a lakásépítések visszaesése annak fényében különösen rossz, hogy a magyar építési piac meglehetősen szűkös, s tavaly a népesség arányában csak a lakásépítés kiugróan jó eredménye tekinthető megfelelőnek más, közel azonos lakosságú európai országok teljesítményével összevetve.
A Build & Econ Hungary tanulmánya szerint 2005 és 2010 között az építőipari cégek tevékenységének egyik fő területe az infrastrukturális beruházások (út, vasút, víz, árvízvédelem, csatorna, szennyvíztisztítás, környezetvédelem) lehetnek. Nem kis részben az EU-forrásoknak köszönhetően ebben a szegmensben dinamikus, két számjegyű éves növekedésre lehet számítani. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a megbízásokat pályázatokon lehet elnyerni, és a mindenkori költségvetés is igen érzékenyen befolyásolja a lehetőségeket. Az említett időszakban ugyancsak jelentős, évi 5–8 százalékos növekedés várható a magánberuházások (például lakások, kereskedelmi és turisztikai ingatlanok) területén, mind az új építésben, mind a meglévő épületek felújításában-korszerűsítésében. Emellett az építőipari cégeknek érdemes lesz figyelniük a ppp-projektekre (közcélú fejlesztések magán-, illetve állami szerepvállalással) is. A közcélú létesítmények megvalósításának ez a rendkívül sok szereplős, és igen bonyolult szerződéses megállapodásokat és kontrollt kívánó finanszírozási formája vélhetően egyre elterjedtebbé válik az elkövetkező években.
Bár a közeljövőben a magyar építési piac évi 7-8 százalékos növekedésére lehet számítani, ettől még az jó ideig szűkös marad. A piaci szereplők számára a kitörés iránya kelet lehet. Az építőanyagok és építési termékek értékesítése – majd később gyártása is – évekkel korábban megindult kelet felé, s 2003-tól mind több magyarországi építőipari fővállalkozó dolgozik külföldön is. E hazai nagy cégek számára mind Kelet-Európa, mind Délkelet-Európa potenciális piacnak számít. (Elsősorban az új tagországokkal szomszédos régiók: Oroszország, Ukrajna, Bulgária, Románia és Horvátország.) Ezekben az országokban az építési piac növekedése nagyságrendekkel gyorsabb, mint a nagy európai országokban. Az Euroconstruct (19 európai ország gazdaságkutatóinak együttműködésén alapuló szervezet) szakértői szerint ezeken a piacokon a pesszimizmust leginkább a lakás- és a mélyépítés Európa szerte jellemző kezdődő csökkenése okozza. A beruházások markáns fellendülésének hiányában Nyugat-Európa éves építési növekedése 1–2 százalék közé várható a következő években.
