Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tapasztalataink szerint a munkaigényes exportiparágak betelepülését alapvetően befolyásoló gazdasági környezet egyik legfontosabb mutatója éppen a célországban érvényes adókulcs mértéke – mondta lapunknak Morva Gábor, a KÉSZ Kft. szóvivője. Ilyen értelemben a Romániában most bevezetett 16 százalékos, egykulcsos adórendszer valószínűleg érezteti majd hatását a Magyarországra áramló külföldi tőke nagyságában is. Morva szerint esélyeik az ilyen jellegű beruházások elnyerésére várhatóan romlanak. A szlovákiai – 19 százalékos kulcsra alapozó – adóreform például hasonló helyzetet szült, akkor számos jelentős beruházás éppen emiatt valósult meg Magyarország helyett a szomszédos országban. Románia EU-taggá válása természetesen még a jelenleginél is kedvezőtlenebb helyzetet jelenthet, a hazai adórendszer újragondolása akkorra vélhetően elodázhatatlanná válik – véli a vállalat munkatársa.
A 16 százalékos romániai adókulcs a cég megítélése szerint nyereségadó szempontjából a térségben homogénebb rendszert teremt, mivel annak mértéke Magyarországon is 16 százalék. Amennyiben a KÉSZ jelenlegi magyarországi tevékenysége, illetve bizonyos részek kihelyezése szóba kerülne, a közlekedési helyzet, az infrastruktúra fejlettsége, valamint az EU-tagság okán vélhetően mégis inkább Szlovákia lehetne a preferált ország – mondta Morva. (A KÉSZ Kft. építőipari tevékenységével évek óta jelen van Romániában. Leányvállalatának – S.C. KESZ S.R.L. – eredményei egyre biztatóbbak, nettó árbevétele a 2001-es alapítás óta 2004-re közel tízszeresére nőtt. Ebből a legjelentősebb ugrást a 2003–2004-es időszak jelenti, amikor a növekedés üteme – az előzetes számítások szerint – megközelítette a kétszáz százalékot.)
Hasonlóan vélekedik Kócza Zsolt, az Agrograin Rt. kereskedelmi igazgatója is. Véleménye szerint Magyarország számára komoly versenyhelyzetet jelent a romániai adóváltoztatás. A tőke ugyanis természetszerűleg azokat a területeket preferálja, ahol kisebb az elvonás mértéke. Románia EU-csatlakozása még odébb van, ám egyes beruházások helyszínének kiválasztásakor ez már korántsem jelent olyan távoli időpontot, s bizony sok esetben már a közelgő EU-csatlakozást is figyelembe veszik a döntéskor.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy egy – neve elhallgatását kérő – jelentős hazai kereskedelmi társaság képviselője szerint a romániai bejelentés után már vizsgálják „érdemes-e bizonyos tevékenységeket Romániába átfuttatni”.
