Még 1946. március 29-én írták alá azt az egyezményt, amellyel létrejött a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. Az alapító levél értelmében a légitársaság jogosult lett a légi közlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások lebonyolítására, belföldön és külföldön egyaránt. A légiflotta öt, 21 személyes Li–2-es utasszállítóból (a Douglas DC–3 szovjet változata) és öt, háromüléses Po–2-es taxigépből állt össze. A budaörsi repülőtérről 1946. október 15-én indították el az első két Maszovlet-járatot Szombathelyre és Debrecenbe. Még az évben sor került a hivatalos szegedi és győri járatnyitásra, 1947-ben kapcsolták be a vonalhálózatba Miskolcot és Pécset, a következő években pedig Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa városokkal bővült a menetrend szerinti belföldi vonalhálózat, míg Siófokra nyári idényjáratokat indítottak. A Maszovlet első külföldi különjáratai 1947-ben indultak el, majd megnyílt a menetrend szerinti prágai járat is.
Fontos változást hozott a Maszovlet életében a Ferihegyi repülőtér 1950. május 7-i megnyitása. Megépült egy 2500 méteres betonpálya, s elkészült a forgalmi épület, a nagy hangár és egy sor kiegészítő létesítmény, valamint a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út. Ebben az időben a Ferihegyi repülőtér és a magyar légiirányítás a Maszovlet kezelésébe tartozott.
Ötven évvel ezelőtt, 1954. november 25-én Moszkvában államközi egyezményt írtak alá, melynek értelmében Magyarország megvásárolta a szovjet fél részesedését. Ezt követően, november 26-tól kezdhette meg önálló tevékenységét - a Maszovlet jogutódaként - a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat.
A Malév jogelődje 1946-ban az említett négy belföldi állomásra 338 járatot indított és 2000 utast szállított.
A Malév megalakulása évében 18 bel- és külföldi vonalon a tulajdonában lévő 15 gépes flottával összesen 103 356 utast szállított. Ma a Malév Európa egyik legfiatalabb, csúcstechnikával felszerelt Boeing-flottájával rendelkezik, 27 ezer járata közlekedik 58 nemzetközi célállomásra és hárommillió utast szállít.
Az eltelt fél évszázad alatt a vállalat repülőgépei közel 1,5 millió repült óra alatt, mely 170 évnek felelne meg, 40 millió utast szállítottak 700 millió kilométert megtéve. Ez akkora távolság, mintha valaki 900-szor utazna a Holdra és vissza vagy 17 500-szor kerülné meg az Egyenlítő mentén a Földet. A repülőgépek a Föld minden lakott kontinensére eljutottak, kivéve Dél-Amerikát. Mindezt a teljesítményt a kezdeti néhány száz fős alkalmazotti létszámról napjainkra mintegy 3000 főre gyarapodott vállalat végezte. Az évtizedek során összesen több mint egymillióan dolgoztak a légitársaságnál, azaz ennyien szolgálták ki az utasokat, biztosították a repülőgépek forgalmát, karbantartását vagy épp a háttérben dolgoztak azért, hogy a többiek el tudják látni feladataikat.
A nemzeti légitársaság élén 18 vezérigazgató és 7 elnök állt az elmúlt ötven év alatt. Ezen idő alatt közvetlenül a repülőgépek fedélzetén 400 pilóta, közel 1000 légiutas-kísérő, 150 rádiós, navigátor és fedélzeti szerelő vagy mérnök teljesített szolgálatot éjjel és nappal, hétköznap és ünnepnapokon egyaránt. A repülőgépek karbantartásával mintegy 1200 szakszolgálati engedéllyel rendelkező repülőgép-szerelő foglalkozott közel 3000 mérnök és egyéb beosztású műszakival egyetemben.
