Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kockázatitőke-törvény módosítása legkorábban a jövő év elején készülhet el – mondta Salgó István, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára csütörtökön, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) éves konferenciáján. Salgó a feladatokról elmondta: el kell dönteni, hogy egyáltalán hol van szükség jogszabályi előírásokra, s mi az, ami piaci alapon már működik. A törvényalkotás két sarokpontját is megemlítette, mégpedig hogy át kell tekinteni a jelenlegi adózási szabályokat, illetve az intézményi befektetőkre vonatkozó befektetési szabályokat. Szakértők szerint amíg a törvények gátolják, hogy nyugdíjalapok és biztosítók kockázati tőkealapokba fektessenek, addig nem jönnek létre azok a helyi, kisebb alapok, amelyek néhány százezer, néhány millió eurós befektetéseket nagyobb számban valósítanak meg. Jelenleg az 1998-as kockázatitőke-törvény hatálya alatt csak egy társaság működik, a többi „törvényen kívül” végzi tevékenységét. (Valójában sem a törvény adta előnyökből, sem az ott megfogalmazott kötelezettségekből nem kérnek.) A törvény negatívan befolyásolja a befektetési kedvet – jelentette ki Takács Pál, a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie partnere.
Az idei tőkebefektetésekkel kapcsolatban Tzvetkov Júlián, az MKME elnöke úgy véli, hogy jó évet zár a szakma. Az első tíz hónap összesített adatai alapján a magyarországi befektetések értéke már 96 millió euró, amely ugyan még nem érte el a tavalyi szintet, de ha a folyamatban lévő ügyleteket idén lezárják, akkor elérheti a 2003-as 117 milliót. Idén azonban már nőtt a befektetésekben érintett vállalatok száma: míg tavaly egész évben 25 cégnél 32 alkalommal hajtottak végre tőkebefektetést, addig idén 10 hónap alatt már 35 tranzakció történt, amely ugyanennyi céget érintett. A statisztikákból jól látszik, hogy a 2,5 millió euró alatti tranzakciók adták a teljes, 96 millió eurós érték 21 százalékát, ugyanakkor a kisebb ügyletek száma az összes ügylet 80 százalékát. A többi hét nagy ügylet között oszlott meg – ami az összes üzlet 20 százaléka –, s ide vándorolt a befektetett tőke 80 százaléka. Az ügyletek között továbbra is a buy out (kivásárlás) dominál, korai fázisú befektetésből kevés volt. A fejlesztési tőke szerepe nő mind a tranzakciószám, mind a befektetett tőke alapján.
Elkészült az elmúlt 15 év hazai tőkebefektetéseit feltérképező tanulmány, amelyet Baranyai Gábor, az MKME elnökségi tagja ismertetett. Ebből kiderült, hogy 1989 és 2004 júniusa között 76 aktív alap volt Magyarországon, 247 befektetést hajtottak végre, 237 cégbe 984 millió euró tőkét invesztáltak és 106 cégeladás történt. A kockázati tőkebefektetések adták 15 év átlagában évente a külföldi tőkebeáramlás (FDI) 2-4 százalékát – a ’90-es évek elején volt, hogy ez 9 százalékra ugrott, részben a privatizáció miatt. A befektetésekben 2000 után már a nagy ügyletek adták az éves növekmény javát, a befektetett tőkét tekintve. Az exitek (kilépések) terén korábban a stratégiai befektetőknek való cégeladások és a tőzsdei bevezetés volt jellemző – bár ez idén is meghatározó volt –, de megjelentek a kifinomultabb eladások, így a menedzsmentkivásárlások, a pénzügyi befektetőknek vagy más kockázati alapoknak való továbbértékesítés. Idén húsz exitet regisztráltak, ami jóval több az előző évekénél.
