Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bankszektornak nincs lehetősége arra, hogy a jövőben volumennöveléssel, hatékonyságának javításával vagy akár a jutalékbevételek növelésével együtt kompenzálni tudja a kamatmérséklődésből eredő jövedelemmezőség csökkenést – jelentette ki Bába Ágnes, a K&H Bank senior ügyvezető igazgatója tegnap a Bankszektor 2004 konferencián. A hitelintézeti stratégiák tervezésénél nem szabad a jelenlegi, nagyon fényes adatokból kiindulni – hangoztatta Farkas Ádám, a CIB-Bank vezérigazgatója, az IIR-Hungary által szervezett rendezvényen.
A jövőbeni jövedelmezőség azért központi kérdés, mert a hazai bankok eddig csak ezzel tudták ellensúlyozni, hogy költségszintjük lényegesen (megközelítőleg kétszer) magasabb, mint az EU-országok átlaga. Külön figyelmeztetésként vehető Bába Ágnes azon számítása, miszerint a pénzintézetek mintegy 300 milliárdos tavalyi eredményéhez 120 milliárd forinttal járult hozzá a tökéletlen verseny miatt kialakult árazás, amely a lakosság jóléti veszteségének tekinthető. A bankrendszer tavalyi 25 százalékos ROE mutatóját ezen összeg levonásával újra számítva már csak 18 százalékos mutatót kapunk.
Farkas Ádám szerint a magyar bankpiac egy szektorszintű konszolidáció előtt áll. A szakember úgy véli, hogy a teljes pénzügyi szolgáltatási palettát felölelő, univerzális bankból hosszú távon a magyar piacon elegendő három versenytárs, ugyanakkor részterületeken több szereplő is megfelelő jövedelmezőséggel tud a piacon maradni. A konszolidációra akkor kerül sor, ha a hatékonyság – amelyet a változó makrokörnyezet kényszerít majd ki – kritikussá válik – véli Farkas. A bankvezér szerint a határon átnyúló szolgáltatások ellenére hosszú távon is megmarad a bankpiac nemzeti jellege.
