Bár a tavalyi ezermilliárdos forgalom idén is teljesíthető, az új autók eladásának visszaesése visszaköszön a Magyar Lízingszövetség háromnegyed éves adataiból. Míg tavaly szeptember végén a lízingbe adott eszközök értéke 20,5 százalékos növekedést mutatott az előző évihez képest, addig a mostani 765,1 milliárd forintos érték már csak 3 százalékos előrelépést jelez. Azt, hogy az igazi változás a nyári hónapokban következett be, jól mutatja, hogy a június végi adatok még 17 százalékos növekedésről szóltak. Mint azt Antall Pál, a szövetség elnöke elmondta, a dinamika fenntartásához arra volt szükség, hogy a finanszírozók nyissanak a használt autók felé. Ezt a tendenciát igazolja, hogy a finanszírozási arány 73 százalékos szinten való „befagyása” mellett az idei teljesítményhez az elmúlt évinél 10 százalékkal több, 232 ezer szerződés kötésére volt szükség, az átlagos hitelösszeg 2,554 millió forintról 2,388 millióra csökkent.
Antall Pál szerint az uniós csatlakozás egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött lízingszakmai reményeket, egyedül - a megnövekedett szállítmányozási lehetőségek miatti keresletnövekedésnek köszönhetően - a tehergépjármű-lízing üzletág növekedett, 15 százalékkal. A gép- és berendezéslízing üzletág számára komoly gondként jelentkezett, hogy a mezőgazdasági állami támogatások az év közben gépalapúról földalapúra változtak, s az átállás visszavetette a keresletet. A lízingszövetségi elnök szerint a hazai ingatlanlízing továbbra is periferikus területnek számít: az uniós 18 százalékos átlagszinthez képest Magyarországon mindössze az lízingelt eszközök 2 százaléka ingatlan. A fentiek kapcsán a személygépjárművek részaránya a lízingszövetség adatai szerint 73 százalékról 76 százalékra nőtt.
Ami a lízingtársaságok versenyét illeti, a piacot továbbra is a CIB Lízingcsoport uralja. A szövetség tagjai által kifizetett finanszírozási összegek 17,4 százaléka származott a cégcsoporttól. A dobogó második helyén a Lombard Lízing foglal helyet, míg a dobogó harmadik fokára az MKB Euroleasing kapaszkodott fel.
