Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi már a fegyvereladások zuhanásának harmadik éve volt. A 2002-es 29,14 milliárd dollárnál 2003-ban 12 százalékkal kevesebbet, 25,6 milliárdot költött a világ fegyverimportra – közölte az amerikai kormány számára készült jelentésében a Congressional Research Service (CRS). Az elemzők szerint ebben meghatározó szerepe volt a világgazdaság gyengélkedésének, ami a világ legnagyobb fegyvervásárló országait takarékoskodásra kényszerítette, a gazdag államok pedig elsősorban korszerűsítették és felújították fegyverrendszereiket, nem cserélték le azokat újakra. (A felújítás, korszerűsítés és sok fejlesztési program leállítása, lassítása, keresztmetszetének szűkítése már a hidegháború vége óta tendencia.)
Természetesen a fegyverkereskedelem terén is az Egyesült Államoknak áll a zászló, a világpiac 56,7 százalékát tartja kézben. Tavaly 14,5 milliárd dollár értékben adott el hagyományos fegyvereket a 2002-es 13,6 milliárd után. A világpiac 16,8 százalékának megszerzésével a rangsorban második helyezett Oroszország messze a piacvezető mögött kullog, s ellentétben az USA-val, 2002-es 5,9 milliárd dolláros bevételét nemhogy növelni nem tudta, de az 4,3 milliárdra zuhant 2003-ban. A sorban a harmadik Németország 3,9 százalékkal és 1,4 milliárd dolláros forgalommal.
A hagyományosan jó arab és távol-keleti kapcsolatokkal bíró franciák csak egymilliárd dollár értékben exportáltak.
Tavaly a fő fegyvervásárlók már nem a közel-keleti államok voltak, az ő importjuk mérséklődött – Ázsia lépett a vásárlók listáján az első helyre.
