Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Jelentős mértékben megkurtította a jövő évi katonai költségvetést a kormány, vajon mire lesz elegendő ez a pénz?
- A jövő évi honvédelmi költségvetés biztosítja, hogy a honvédség teljesítse az alkotmányban foglalt kötelezettségeit, hogy továbbra is részt vegyünk a különböző nemzetközi missziókban, ugyanakkor teljesíteni tudjuk szövetségesi kötelezettségeinket. A 2005-ös költségvetés lehetőséget biztosít arra, hogy a haderő tovább fejlessze speciális képességeit. A honvédelmi minisztériumi fejezet támogatási főösszege a kormány döntésének megfelelően 2005-ben 282,8716 milliárd forintban, a HM egészségügyi intézetei működésének részbeni finanszírozására az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól befolyó bevétel 5,245 milliárdban, a kiadási főösszeg pedig ezek összegeként 288,117 milliárd forintban került megtervezésre, ez a GDP 1,31 százaléka (ez évben még 346 milliárd forint volt a támogatási előirányzat – a szerk.). A fejezet tervjavaslatának összeállítása során prioritásként került megfogalmazásra a NATO-tagságból és a nemzetközi kötelezettségekből, valamint a haderő-átalakításból adódó feladatok – beleértve az önkéntes haderő működtetéséből következőket is – költségvetési lehetőségeknek megfelelő végrehajtása. A honvédelmi tárca 2005. évi költségvetése bázisként szolgál a következő évek tervezéséhez, az ország teherbíró képességének figyelembevételével arányos növekedés prognosztizálható.
- A tárcának nyilván racionalizálnia kell költségeit, végrehajtanak-e költségvetési átcsoportosításokat, hogy a fejlesztésre, a haderőreformra több pénz jusson? Miként tervezik gazdaságosabbá tenni a működést?
- November 3-án megszűnik a sorozott haderő, és a honvédség tisztán szerződéses, hivatásos állományú haderővé válik. Ennek megfelelően a sorozott haderő jelentette eddigi költségek megszűnnek. A haderő-átalakítás és a haditechnikai modernizáció következtében a következő években számos már feleslegessé vált objektum kerül ki a tárca kezeléséből, melynek fenntartási és őrzésvédelmi költségeivel nem kell számolni. A jelenleg is zajló átstrukturálás következtében a haderőnemi parancsnokságoknál és alárendelt katonai szervezeteiknél megtörtént, illetve történik a létszám-racionalizáció, ami a személyi juttatások terén jelent megtakarítást. A haditechnikai modernizáció következtében a korszerűbb eszközök kisebb fajlagos ráfordítással (fenntartási költségek, kevesebb kezelőszemélyzet, nehéz technika minimalizálása) biztosítják a megcélzott képességeket. A minisztérium és a vezérkar integrációjának befejezésével, a háttérintézmények feladatköri felülvizsgálatával tovább csökkenthetőek a tárca működési költségei.
- A HM az idén ingatlaneladásokból próbált többletbevételhez jutni. Mennyi katonai ingatlant sikerült eddig értékesíteni és mennyi eladása várható az év végéig? Ebből mekkora bevétel keletkezett az idén és mennyi folyik be a jövő évben? A feleslegessé vált ingatlanok értékesítését jövőre is a HM végezheti az ÁPV helyett?
- Az idén indított ingatlanértékesítési eljárásokbó1 a minisztériumhoz bevétel nem folyt be. A jövő évben várható bevétel mértéke a piaci kereslet függvénye, ám az első körben értékesítésre tervezett ingatlanok értékbecsléseiben meghatározott forgalmi értékek összegzéséből megállapítható, hogy azok összértéke mintegy 8-9 milliárd forint. Ám a bevétel mértékének prognosztizálására csak az érvényes vételi ajánlatok ismeretében, illetőleg az egyes értékesítési eljárások eredményes lefolytatását és az értékesítési eljárással összefüggő kiadások kiegyenlítését követően kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy továbbra is cél, hogy a haderő-átalakítással összefüggésben feleslegessé vált, „piacképes” ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a HM ingatlanállományának fejlesztésére – így laktanya-korszerűsítésre, lakásépítésre, lakásvásárlásra – legyen fordítható, a 2005. évi költségvetési törvény tervezetében az ingatlanértékesítési és bevételfelhasználási jogosultságunk fenntartására tettünk javaslatot.
- Kicsit távolabbra tekintve: milyen irányba halad a honvédség haditechnikai fejlesztése, átfegyverzése? Milyen hadseregképet rajzoltak meg 2010–2015-re, amikorra a fejlett országok hadseregeinek első egységei már speciális képességgel bírnak? Milyen középtávú fejlesztési beszerzési programok várhatók, milyen új fegyverzettechnikával gyarapodik a hadsereg?
- A szovjet eredetű fegyverzet java része – amellett, hogy technikailag elavult és interoperabilitási problémákat vet fel – csak komoly anyagi és humán ráfordítással tartható üzemben, ráadásul akadozik az alkatrész-utánpótlás. Ezért fokozatosan vizsgálni kell ezek kiváltásának lehetőségét. Presztízsokokból, mennyiségi szemléletből nem szabad elavult eszközöket fenntartani. A NATO prágai csúcsértekezletén (2002. november) tett felajánlásaink jelentős része éppen azt a célt szolgálja, hogy a jövő magyar hadereje még nagyobb szerepet játsszon a nemzetközi porondon. A prágai felajánlások keretein belül hazánk vállalta speciális képességek létrehozását: műszaki (hídépítő és vízellátó), valamint katonai rendész és a polgári–katonai együttműködési képesség (CIMIC) megteremtését. A honvédség legnagyobb képességnövekedése a 14 JAS–39 Gripen harci repülőgép hadrendbe állításától várható. Ezen kívül a már ismert programok futnak tovább, vagyis a gépjármű- és az URH-tender. A jövőben várható stratégiai hatótávolságú szállító repülőgépek beszerzése vagy ilyen képesség közös kifejlesztése más szövetséges országokkal, katonák felszerelésének és egyéni fegyverzetének korszerűsítése és vegyvédelmi eszközök beszerzése.
- Nyer-e új képességeket a hadsereg az átalakítás során?
- A képességalapú hadsereg létrehozása azt jelenti, hogy a magyar hadsereg egységei a jövőben képesek lesznek feladataik nemzetközi mércével mérve is magas szintű ellátására. Ezt persze nem lehet minden területen célul kitűzni, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve specializálódik a honvédség. Egyes, már meglévő képességek színvonalának emelése mellett új képességeket is létrehozunk, például a tábori rendészetet, különleges erőket, melyeket a XXI. század hadviselési jellegzetességei indokolnak. A nemzeti, valamint a szövetségi feladatokhoz szükséges, takarékosan fenntartható képességeket, szakmai kultúrákat meg kell őrizni. A nem finanszírozható, az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez nem szükséges képességeket meg kell szüntetni. Ugyanakkor előtérbe kell helyezni azon szakmai, illetve speciális képességek kialakítását, fejlesztését, amelyek a NATO-nál hiányként jelentkeznek.
- Mi lehet a honvédség szerepe a nemzetközi porondon? Milyen feladatokra lesznek alkalmasak a nemzetközi együttműködésben a honvédség kiemelt egységei? Valóban fontos Magyarország számára a nemzetközi szerepvállalás forszírozása? Nem lenne elegendő az EU szorosabban vett érdekövezetében való szerepvállalással megelégedni?
- A honvédelmi tárca nemzetközi megítélésében alapvető fordulat következett be az elmúlt két év során. Az iraki szerepvállalással olyan új minőségű nemzetközi szerepvállalásba kezdtünk, amelynek tapasztalatai felhasználhatók a professzionális haderő további működtetése során. A jövőben komplett alegységek kiküldésére törekszünk. A jelenlegi és a jövőbeni nemzetközi katonai szerepvállalásunkban az 1000 fős ambíciószintet kívánjuk fenntartani. Ezek a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a már meglévő és a jövőben kialakításra kerülő, elsődlegesen békefenntartó és speciális (biolabor, CIMIC, víztisztítás, logisztikai biztosítás) képességekre koncentrálódnak.
A magyar haderő az elmúlt évtizedekben tömeghadsereg volt, elsősorban mennyiségi mutatókra koncentrált. A XXI. század új biztonságpolitikai kihívásai és az aszimmetrikus fenyegetettség megjelenése felülírta azon korábban elfogadott doktrínát, mely szerint egy adott ország biztonságának szavatolása a határok védelmével egyenértékű. Napjainkban a vallási és etnikai alapú konfliktusok eszkalációjának megakadályozása, a hasadóanyagok feketekereskedelme útját állása, valamint a nemzetközi terrorizmus jelentette fenyegetés kezelése szavatolhatja a megfelelő biztonságú környezetet. Ezen feladatok ellátása a legritkább esetben szorítható az EU vagy a fejlett világ egyéb érdekövezetébe – és általános alapelv, hogy a válságok korai szakaszukban, lokálisan kezelhetőek megfelelő hatékonysággal.
