Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
ä Bakonyi Attila
Az energetikai cégeknek hozzá kell járulniuk Magyarország versenyképességének növeléséhez - emelte ki Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára egy tegnapi energetikai konferencián. Tavaly - főként az igen hideg tél miatt - a teljes energiafelhasználás 73,2 százaléka származott importból, s ezen belül kiemelendő tétel a földgáz, amelyből 84 százalékos az importarány. Mindezekkel együtt az ország energiaellátásának biztonsága megoldott, ám az importfüggőség csökkentése érdekében további beruházásokra lenne szükség. Az Európai Unió (EU) energiapolitikájának három alappillére az ellátásbiztonság, a gazdasági növekedés és a környezetvédelem, s ezekhez kell a magyar energiapolitikát is igazítani - tette hozzá Hatvani. Az EU zöld könyve szerint egyébként az unió importfüggősége is folyamatosan nő, míg négy évvel ezelőtt ez az arány 46 százalékot tett ki, addig az előrejelzések szerint 2020-ra már 63, 2030-ra pedig 70 százalékra emelkedhet. A helyettes államtitkár mindezek mellett beszélt az ország uniós irányelv-vállalásairól is. Így például ahhoz, hogy Magyarország elérje a villamosenergia-termelésben a 3,6 százalékos megújuló energiaforrásokból származó arányt, mintegy 70 milliárd forint értékű befektetésre lenne szükség. A teljes energiafelhasználáson belüli 12 százalékos részarány eléréséhez pedig 500 milliárd forint kellene.
Az emissziókereskedelemmel kapcsolatos nemzeti kiosztási terv (nkt.) - amelyet a kormány elfogadott, s Brüsszelbe elküldött - néhány ponton változott a korábbi tervezethez képest. Így például a 2005-2007 közötti kereskedési időszakra vonatkozóan 2,5 millió szén-dioxid-egyenértékű kvótával több kerül a rendszerbe, így elméletben az ágazatok között összesen 89,714 millió kvótát osztanának szét. Csakhogy a korábbi tervezetek szerint a kvóták 99 százalékát kapták volna meg a létesítmények, s 1 százalékot értékesített volna az állam kedvezményes áron. Ez pedig szintén változott, s a Brüsszel felé benyújtott nkt.-ban már a kiosztandó mennyiség 2,5 százalékának aukciós értékesítése szerepel, ami 2,24 millió tonna. (Igaz, az ebből várható állami bevétel nem szerepel a jövő évi költségvetési tervezetben.) Összességében tehát a 2005-2007 közötti kereskedési időszakra 370 ezer tonnával nőtt az ingyenesen kiosztható mennyiség, ami éves szinten mintegy 123 ezer tonna. Ezzel szemben már az nkt. tervezésekor a vállalatok 2-2,5 millió tonnával nagyobb mennyiséget szerettek volna éves szinten. Az újonnan belépő kibocsátók számára is nőtt a tartalék a 2005-2007-es időszakra, mintegy 50 ezer tonnával, így ez a szegmens 1,794 millió kvótát kap.
