Az MNB tegnapi kamatvágása csak hónapok múlva éreztetheti hatását az államilag támogatott lakáshitelek kondícióiban. A rendelet ugyanis nem a jegybanki alapkamathoz, hanem egy három hónapra visszatekintő állampapír hozamához köti a hitelek kamatváltozását és az állami támogatás mértékét. A mostani fél százalék a jövő év elején hathat majd legkorábban. Ez persze nem zárja ki a lakáshitelek marketing célú kamatcsökkentését (ez egyébként folyamatosan csökkenő kamatkörnyezet mellett nem feltétlenül jár veszteséggel a bankok számára), hiszen a devizaalapú lakáshitelekkel vívott reklámcsatában a forinthitelek kamatai látszólag még mindig nem ütőképesek. Ennek ellenére egyes forinthitelek kondíciói ma már olyan kedvezőek, hogy a törlesztő részletük jobb mint a devizahiteleké.
