A kormány gazdasági kabinetje tegnap tárgyalta meg a kibocsátáskereskedelemmel kapcsolatos Nemzeti Kiosztási Tervet (NKT) – értesült lapunk. A tervezet megvitatása azért is fontos, mivel az elvileg október közepén kerülne az Európai Bizottság elé, s így az idő igencsak rövid. Az NKT elkészítése hányattatott sorsra utal: az első „végleges” tervet alig néhány héttel ezelőtt vehették kezükbe az érintett vállalkozások, amelyeknek szeptember 30-ig kellett a gazdasági tárca felé megküldeniük észrevételeiket. Hozzászólásból volt is bőven, ám a legfontosabb kérdéskör az ágazati és a létesítményszintű kiosztást érintette. (Az uniós irányelvek szerint január elsejétől bizonyos társaságok csak úgy „füstölhetnek”, ha kvótákat igényelnek. Egy tonna szén-dioxid levegőbe eresztése egy kvótának felel meg.) Az NKT-ban szereplő létesítményszintű kiosztás nem releváns, azt ugyanis korábbi adatok alapján számították ki – közölte lapunkkal Bart István, a gazdasági tárca szakértője. Az Európai Uniót csupán a teljes kibocsátott mennyiség érdekli, így a leosztáson később is lehet változtatni – tette hozzá Bart. Ahhoz pedig, hogy az állam kiossza a kvótákat, törvényi szintű szabályozás is szükséges.
Felemásnak ítélte az NKT utolsó verzióját Civin Vilmos, a Magyar Villamos Művek Rt. környezetvédelmi osztályának vezetője is. Elmondása szerint a korábbi változathoz képest nem történt túl nagy előrelépés a kiosztandó mennyiségek kapcsán, sőt a nem a villamosenergia-termelés alá eső cégek többet, a villamosenergia-termelők pedig kevesebb kvótát kaptak a korábbi verzióhoz képest. Szintén a kiosztott mennyiséget tartotta kevésnek Vécsi György, az AES Borsodi Energetikai Kft. ügyvezetője, aki szerint emellett vélhetően egy technikai hibát is elkövettek az NKT készítése során, mivel a kapcsolt energiatermelésnél csak a villamosenergia-termelés kapott kvótát, a gőztermelés nem. Így évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxidnak megfelelő kvótától esnek el.
Amennyiben a Mátrai Erőmű Rt. megkapja a számára kiosztandó kvótát, valamint megvásárolják a lehetséges egy százalékot (99 százalékot a tervek szerint mindenki ingyen kap) az államtól, és elkészül a 2006–2007-re tervezett hatásfokjavító projekt, úgy az erőmű tartani tudja a középtávú termelési tervét – közölte Valaska József, a társaság elnöke. Ezzel pedig megőrizhetik a cég munkahelyeit is. A Mátrai Erőmű középtávon egyébiránt 21 milliárd forintot kíván fejlesztésre fordítani, s egyelőre a kvótaértékesítés sem szerepel a terveik között. Mindenképpen jó az NKT-ban, hogy a 2008–2012 közötti időszakban a villamosenergia-szektor új fejlesztésekre pluszkvótát kap, ám ezt a jelenlegi kétszázaléknyi tartalékról nagyobb mértékűre kellene emelni. Emellett Valaska szerint a jelenlegi tervezethez képest létre kellene hozni egy államigazgatási tartalékot is, amennyiben ezt a szabályozás engedi, hogy ha valamely létesítménynél módosul a kibocsátás, akkor ne az egész ágazat kvótáját kelljen újraszámolni.
Bakonyi Attila