Az Igazságügyi Minisztérium (IM) kibővítené a cégvezetők felelősségi körét és a jelenleginél szigorúbbá tenné a vállalkozások irányítóinak elszámoltatását. A csődtörvény koncepciójának egyeztetése során az IM azt kérte, hogy vizsgálják felül a mostani, gyakorlatilag használhatatlan felelősségi szabályokat – mondta lapunknak Aparácz Dénes, a csődtörvény kodifikációs munkacsoportjának vezetője. (A tervezett változások a gazdasági társaságokról szóló törvényt is érintenék.) Az is eldőlt, hogy az egyéni vállalkozók bizonyos részére biztosan kiterjesztik az új csődtörvényt.
A felelősség szigorítása mellett a másik legfontosabb változás a záloggal biztosított hitelezők pozícióját érintette, ugyanis a koncepció eredeti változata még megkérdőjelezte, hogy ezeknél a követeléseknél indokolt-e a jelenlegi szabályok fenntartása. Eszerint ugyanis a záloggal fedezett tartozásokra kell fordítani a tönkrement cégek vagyonának 50 százalékát. Az értesülésünk szerint ma a közigazgatási értekezlet elé kerülő anyagban ez már nem szerepel, vagyis a fellélegezhetnek a bankok. Mivel azonban minden hitelező érdekét nézni kell, így a zálogjog érvényesítése esetenként korlátozás alá kerülhet – tetten hozzá Aparácz. (Ilyen lehet például a kifizetés időbeli korlátozása.) A zálog mellett hitelezők azonban az új törvényben várhatóan többletjogokhoz, például vétójoghoz, a felszámoló lecseréléségének jogához jutnak.
A kompromisszum nélkül a zálog melletti hitelezés elsőbbségeinek megszűntetése vagy annak jelentős korlátozása kihúzta volna a talajt a zálogfedezetű hitelezés alól, hiszen maga a lényeg, a fedezet vált volna köddé. Igaz ugyanakkor, hogy a bankok által kezdeményezett megoldások éppen a többi hitelező pozícióját, valamint a készülő csődtörvény lényegét, a cégek reorganizációját lehetetlenítette volna el. A bankok javaslata szerint vagy a zálogvagyont kellene elkülönülten kezelni a csődvagyontól vagy a bankok jelenlegi 50 százalék helyett a vagyon 70-80 százalékát kaphatnák meg követeléseik kielégítésére.
