Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány ma dönt arról, hogy a pénzintézetektől milyen formában vonja el a költségvetés által elvárt 30 milliárd forintos pluszbefizetést. A lehetőségek között továbbra is szerepel a társasági adó 24 százalékra emelése, de egy merőben új forma, a kamatkülönbözet 6 százalékos kulccsal való megadóztatása is – derült ki a tegnapi egyeztetés után. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter az OTP Bank Nádor utcai központjában ült tárgyalóasztalhoz a bank elnök-vezérigazgatójával, Csányi Sándorral és Erdei Tamással, a Magyar Bankszövetség elnökével. Az ezután a bank lépcsőházban tartott rövid tájékoztatón Gyurcsány Ferenc kijelentette: a kormány nem tud és nem akar meghátrálni, a bankok pedig végül elfogadták, hogy harmincmilliárd forinttal járulnak hozzá a jövő évi adóbevételekhez (amennyiben a kamatkülönbözet után vetnék ki végül az adót, az idei első félév alapján ennél nagyobb összeg lenne az érintett intézmények adója – más feltételt figyelmen kívül hagyva). Ez az adó azonban – hangsúlyozta a miniszterelnök-jelöl – csak két évre szól, és a társasági adóalapból levonható lenne. Az adóról önálló törvényt alkotnak majd. A büdzsé mindenesetre 2005-ben és 2006-ban is 30-30 milliárd forintra tart ilyen módon igényt.
Időtlen időkig szólt volna – jelentette ki Csányi Sándor lapunk azon kérdésére, hogy miért tiltakoztak a társasági nyereségadó emelése ellen. Hozzátette: az beépült volna a jelenlegi adórendbe, ugyanakkor azokat a bankokat is sújtotta volna, amelyek a költségeik csökkentése, a hatékonyság javítása révén váltak nyereségessé. Úgy vélte, hogy egy hosszú távon fennmaradó adó – Csányi szavai szerint extraadó –, nagy terheket rótt volna a bankrendszerre, hosszú távon rontotta volna a versenyképességet. Azzal kapcsolatban, hogy az OTP a korábbi közlésének megfelelően külföldre viszi-e egyes nyereséges üzletágait, a bankelnök úgy vélte, hogy nem érdemes erre a két évre, amíg a többletadó él majd.
Megpróbálunk ígéretet tenni, hogy ezt (a többletadót) a bankok valóban nem terhelik át az ügyfeleikre – fogalmazott Erdei Tamás. Csányi Sándor pedig határozottan kijelentette, hogy az OTP bank ügyfeleire nem hat majd a többletadó. Mint a bankvezér hangsúlyozta: semmi lehetőséget nem lát a kamatrés (marzs) növelésére, s emlékeztetett, hogy az elmúlt években már megindult a csökkenés.
Ez kétségtelen, de az adatok azt mutatják, hogy 2003-ben megfordult ez a folyamat. A bankok összesített marzsa pedig az idei első félévben még az előző év végihez képest is tudott valamicskét nőni. Közben a jutalék- és díjbevételek mérlegfőösszeghez viszonyított aránya egy év alatt 1,5 százalékról 1,3 százalékra apadt. Érdekes módon a legnagyobb magyar bank tavaly még „csak” az egész szektor kamatkülönbözetének mintegy harmadát adta, az első félév végén számításaink szerint ez az arány meghaladta a 43 százalékot. Nyilvánvaló tehát, hogy az OTP Bank is elsősorban a kamatbevételekre fókuszált. Évek óta (hiába) várják szakértők, hogy a hazai bankszektor profitját – külföldi társaihoz hasonlóan – ne a kamat jellegű bevételek hizlalják egyre nagyobb arányban. Gyanítható, hogy amennyiben a marzs adóztatását választja a kormány, akkor ennek az egészségesnek tartott változásnak folyamata határozottan felgyorsulhat. Lapunk azon kérdésére azonban, hogy a kamatkülönbözet (beleértve az egyéb kamatbevételek soron képződő nettó bevételt is) megadóztatása miatt a bankok nem alakítják-e át a költségstruktúrájukat, Erdei Tamás és Csányi Sándor is azt válaszolta: az adó rövid élte miatt a bankoknak nem érdeke a változtatás.
