Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi rekordév után az előzetes aggodalmakra rácáfolva várhatóan az idén tovább nő a bankok nyereségessége – derül ki a Nemzetközi Bankárképző Központ piaci elemzéséből. Az idei első félévben mindenesetre a banki profit szépen gyarapodott, az eszközarányos adózott eredmény (roa) egy év alatt átlagosan 1,8 százalékról 2,2 százalékra javult. A sajáttőke-arányos eredmény (roe) ezzel megegyező mértékben, 20,8-ről 25,6 százalékra emelkedett. A jövedelmezőséget azonban a hagyományos banki termékek nem hogy javították volna, kifejezetten rontották. A hitelállomány egészére vetített hitelkamat az egy évvel korábbihoz képest 76 bázisponttal, 8,13 százalékra nőtt, miközben a betéteknél számított hasonló mutató esetében az emelkedés 2,14 százalékpontot tett ki. A kettő közötti különbözet így 3,41 százalékpontról 2,03 százalékpontra szűkült. A Bankárképző szakemberei szerint az, hogy az átlagos banki kamatmarzs mégis nőni tudott, az eredménykimutatásban az „egyéb kamat és kamatjellegű bevétel” soron nyilvántartott tételeknek köszönhető. Akadnak olyan vélemények, amelyek az egész jelenséget a kezelési költség jelentős térnyerésének tulajdonítják. Ez a teher ugyanis, bár más besorolású, az ügyfelek számára egyértelműen kamatként jelenik meg.
A jobb jövedelmezőséghez az elemzés szerint az is jelentősen hozzájárult, hogy a bankok hatékonyabban dolgoztak a korábbinál. A működés hatékonyságát legjobban jellemző mutató (cost-income ratio) ugyanis az év végi 59,2 százalékról egészen 48 százalékig javult, ami – állapítja meg a Nemzetközi Bankárképző – figyelemre méltó eredmény európai összehasonlításban is. Hozzáteszik azonban azt is, hogy mindez csak a tavalyi gyors fejlődésnek volt köszönhető, ami mára kifulladt, így a hatékonyság javításának lehetőségeit a jövőben már másutt kell keresni.
A hitelboom lecsengését jól mutatja, hogy az idén a hitelállomány a tavalyi 35 százalékkal szemben legfeljebb 20 százalékkal bővülhet. A devizahitelek ügyfélhiteleken belüli aránya viszont a korábbi években stabilnak tekinthető 30-31 százalékról öt hónap alatt (az új trend februárban indult) 36,5 százalékra ugrott. Arról persze nem szabad megfeledkezni, hogy ez a térnyerés a forinthitelek kihelyezési dinamikájának jelentős csökkenése mellett zajlott.
