Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csütörtökön tárgyalja a Fővárosi Bíróság a svájci Ringier érdekeltségének perét, amelyet az azért indított, mert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem engedélyezte, hogy a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt.-ben 50 százalék fölötti részesedést s ezzel irányítási jogot szerezzen (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 26., 5. oldal). Mivel a GVH tiltó határozatára a pernek nincs felfüggesztő hatása, a felek közötti megállapodás ellenére a Ringier nem gyakorolhat többségi részvényesi jogokat a Népszabadságban.
A GVH-döntés idején a napilapok közül a Blikket, a Nemzeti Sportot és a Magyar Hírlapot - magyar leányvállalatán keresztül - megjelentető Ringier AG 100 százalékos tulajdonában lévő, Hollandiában bejegyzett B.V. Tabora a Népszabadságban korábban szerzett 49,97 százalékos tulajdoni részén felül újabb 17,68 százalékos részvénycsomaghoz jutott múlt tavasszal az anyacégek közötti nemzetközi portfóliócsere nyomán. A vállalkozások mérete miatt azonban ez a fúzió engedélyköteles és a Ringier-érdekeltségnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmet kellett benyújtania a GVH-hoz. (A nemzetközi fúziók esetében nem ritkák a hatósági beavatkozások.) A fúzió megtiltása a legsúlyosabb eszköz, ha más korlátozás a káros hatások kivédésére nem alkalmas. A versenytanács múlt őszi határozata - alapvetően gazdasági erőfölényre és annak bővebben nem részletezett káros hatásaira hivatkozva - pedig elutasító volt. A tiltó döntést sérelmező, számos szakmai érvet felsorakoztató Ringier-kereset most a Fővárosi Bíróság ítéletére vár.
A GVH döntése a svájci céget csak a Népszabadság Rt.-ben való irányítás gyakorlásában korlátozza, ami azonban nem jelenti azt, hogy a két külföldi cég által külföldön és idegen jog alatt kötött szerződés vagy a részvények tulajdonlása semmis lenne. Más kérdés, hogy a megszerzett részvények a Népszabadság közgyűlésén nem vehetnek részt, azokkal a Ringier legfeljebb a társaság gazdálkodásának eredményeiből részesülhet - ha lesz, aki az osztalékfizetést megszavazza.
A szeptember 16-ai tárgyalásnak a Fővárosi Bíróságon háromféle kimenetele lehet: a bíróság megváltoztathatja a döntést (ilyenre az európai és a tengerentúli gyakorlatban is számos példa is volt), jóváhagyhatja azt, vagy - esetleges formai hibák miatt - elrendelheti az eljárás újrakezdését. Mindhárom esetben megmarad a fellebbezés joga.
