A német E.ON és az orosz Gazprom közös gáztüzelésű erőműveket építene Magyarországon, Olaszországban és Finnországban – derült ki Wulf Bernotat-nak, az E.ON AG vezérigazgatójának egy befektetői konferencián tartott prezentációjából, amelyről a Reuters tudósított. A két társaság még a nyáron határozta el, hogy vegyesvállalatok alapításával közös programokat indít a villamosenergia- és földgázpiacon. Ezek vélhetően mindkét társaság számára jól jöhetnek, hiszen a Gazprom Európa földgázszükségletének mintegy negyedét adja, s ezt egy évtizeden belül 50 százalékkal kívánja növelni – írja a hírügynökség. A német csoport pedig a közép- és kelet-európai piacon kíván tovább terjeszkedni. Megkeresésünkre az E.ON AG-nál azt válaszolták, hogy túl korai még nyilatkozni erről a kérdésről. Arra a felvetésre pedig, hogy van-e bármilyen kapcsolat az E.ON Hungária Rt. néhány hónappal ezelőtti, mintegy 250 millió eurós tőkeemelése és az esetleges beruházások között, szintén nem kívántak reagálni az anyavállalatnál.
A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. még az év elején publikált egy 2020-ig szóló kapacitáslétesítési tervet. Eszerint akkor is legalább hatezer megawatt új beépített teljesítményre lenne szükség, ha a paksi atomerőmű blokkjainak élettartamát sikerül meghosszabbítani, s emellett növekvő importigénnyel is szembe kell néznie az országnak. Az elemzés szerint az újonnan beépítendő teljesítményből mintegy kétezer megawattnyi az új igényekre kell, a fennmaradó négyezer pedig pótlás, hiszen a következő évtized közepére jó néhány régebbi erőművet le kell selejtezni. Az új erőműépítések persze nagyban függnek majd a szénhidrogénáraktól, illetve a szén-dioxid-kibocsátástól is. Utóbbi azért fontos, mert ha az erőmű tulajdonosa az építkezés helyett a felújítás mellett dönt, akkor azzal is számolnia kell, hogy esetleg komoly bírságokat kell fizetnie, esetleg drágán kell a kibocsátási kvótát megvásárolnia (MindenNapi Energia, 2004. május 18., I. oldal).
