Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az árfolyamkockázat elleni biztosítás szinte teljesen eltűnt az árutőzsdéről, miközben a bankok úgy látják: a fedezeti ügyletek (hedge) a devizahitelezés felfutásával párhuzamosan szépen gyarapodnak. A Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) másfél évvel ezelőtt az árfolyamkockázat kivédése érdekében kialakított konstrukciója pedig szakértők szerint mára teljesen idejétmúlttá vált. Ez a megoldás ugyanis kizárólag arra alkalmas, hogy a forint erősödése ellen védje az exportőröket. A Mehib biztosítási igazgatója, Dercze Zoltán elismerte, hogy termékük iránt mostanra jelentősen csökkent az érdeklődés, és piaci oldalról nem is igazán számítanak változásra.
Egyre többen látják úgy, hogy a hedge-piacról fokozatosan kiszorulnak azok a szereplők, amelyek csak egyirányú védelmet nyújtanak. Azok a cégek ugyanis, amelyek exportálnak importálni is szoktak és fordítva. A külkapcsolatoknál pedig nem mindegy az sem, hogy ezek deviza-összetétele milyen (elképzelhető például euróexport és egyúttal dollárimport).
Az elmúlt napokban ugyan élénk változások jellemezték a forintpiacot, azonban az árfolyam elmozdulása egyelőre nem érte el azt a szintet, ami cégeket arra késztetett volna, hogy fedezeti ügyleteket kössenek a Budapesti Árutőzsde devizapiacán – nyilatkozta lapunknak Szüle Zoltán, a Hungarograin Rt. üzletkötője. Abban az esetben viszont, ha egy euróért 253–254 forintot kellene adni, alighanem megjelenne néhány, ezen a piacon egyébként nem ismeretlen vállalat. Szüle Zoltán hozzátette: az elmúlt évben sokan jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, így nem valószínű, hogy tömött sorokban jelentkeznének fedezeti ügyleteket kötő vállalkozások.
Szojka János, a SWAP Rt. üzletkötője úgy véli, a cégek csak 255–260 forintos euró/forint árfolyamon kezdenék meg árfolyamkockázataikat lefedezni a devizapiacon. Arra azonban, hogy ha az említett árfolyam kialakulna, mennyien szeretnék biztosítani magukat, nem kívánt válaszolni, mondván jelenleg túl sok a bizonytalanság.
A pénzintézetek közül közben egyre többen látnak jó üzleti lehetőséget a hedge-ügyletekben. A hitelképes cégeknek – adott magyarázatot erre a jelenségre Országh Mihály, a K&H Bank értékesítési igazgatója – jobban megéri bankokkal üzletelni, hiszen nem kell letétekkel foglalkozniuk, és itt a kiszolgálásuk is megfelelően komplex. A vezető bankok – tette hozzá – tapasztalatai szerint az ügyfelek érdeklődése dinamikusan nő, a változás pedig nemcsak mennyiségben, de minőségben is érzékelhető. Mára ugyanis az igényelt termékskála is alaposan kibővült. A hagyományos, vagyis az export- és importszerződésekhez kapcsolódó árfolyam-biztosítás mellett a cégek védekeznek a kamatlábak változása ellen is, sőt megjelentek a befektetések hozamát védő ügyletek is. Országh szerint a devizahiteleket (amelyek mennyisége és aránya is alaposan megnőtt a magas forintkamatszint hatására) szinte mindig fedezik.
Másutt azért nem ennyire kedvezőek a tapasztalatok. A kamatelőny miatt a kisebb, devizabevétellel nem rendelkező (vagyis természetes fedezet nélküli) cégek is előnyben részesítik a devizahiteleket, de a hedge-re nem is gondolnak. A középvállalatokat már a korábbinál jóval kiemeltebben kezelő bankok számára pedig bizonyos nagyságrend alatt még mindig nem éri meg üzletelni. A kisebb cégeket ilyen körülmények között nemcsak az árfolyamváltozás, hanem a kamatkockázat is fokozottan sújthatja. A pénzintézetek ugyanis náluk realizálhatják majd a erősebb versenyterepen elvesző profitot.
