Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A BKIK képviselői részt vettek a gazdaságot érintő döntéshozatali folyamatokban, sikerrel léptek fel a vállalkozók érdekeinek képviseletében – többek között – a minimálbér adómentessé tételéért, a nem lakás célú helyiségek bérleti jogviszonyának kérdésében, a telephely-engedélyezés, az iparűzési adó és kedvezményrendszere témájában, az építmény- és telekadók mérséklése érdekében, a HACCP bevezetésének időbeli elhalasztásáért és a reprezentációs rendelkezések megváltoztatásáért. A BKIK részt vett a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában, javaslatot nyújtott be a kisvállalkozói törvény módosítására, állást foglalt a fogyasztóvédelmi törvény módosításával, továbbá hazánk éves költségvetési előirányzataival és a gazdasági szabályozó rendszer változásainak várható főbb elemeivel kapcsolatban. Sikeresen működött közre és lobbizott az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) törvény, majd az eva+ kialakításában és bevezetésében. Állást foglalt a szakképzési törvény módosításával kapcsolatban.
Számos jel utal arra, hogy az államigazgatás, a politikai élet a hazai gazdaság irányító szervezeteinek szakmai és politikai képviselői partnerként fogadták el a BKIK vezetőit.
A BKIK kétéves stratégiai tervet készített az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozással kapcsolatban, amelynek keretében az EU felkészítő tevékenységet egységes szervezeti keretek közé helyezte. Kialakította az EU Dokumentációs és Információs Irodát, amely szakmai tanácsadással állt a vállalkozók rendelkezésére.
A BKIK gazdaságfejlesztési és érdekérvényesítési tevékenysége során nagy hangsúlyt helyezett az adórendszer korszerűsítésére, az adminisztrációs terhek csökkentésére, valamint a kereskedelem fejlesztésére.
A vállalkozói tevékenységet segítették az osztalékadózás szabályainak egyszerűsítésére, az internet használatának átalányban történő elszámolására, egyes tárgyi eszközök gyorsított leírási lehetőségének biztosítására, az áfával kapcsolatos adózási szabályok könnyítésére irányuló BKIK-kezdeményezések és -javaslatok. A BKIK közvetített a főváros és a taxis érdekképviseletek között a drosztrendelet miatt kialakult vitában.
A BKIK Okmányhitelesítő Irodája csak 2003 februárjától 3750 ATA CARNET-et és több mint 18 000 származási bizonyítványt adott ki.
A szervezet a ciklus négy éve alatt mindvégig arra törekedett, hogy folyamatosan bővítse a vállalkozók számára nyújtott szolgáltatásai körét. Élen járt a gazdasági kapcsolatteremtésben, az üzleti élet fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatások nyújtásában, közvélemény-kutatásban, vásár- és kiállításszervezésben, tőkeelhelyezés támogatásában, munkaerő-piaci előrejelzések készítésében, gazdasági információk gyűjtésében, elemzésében és közreadásában, jogszabályok értelmezésében, pályázati lehetőségekről szóló tájékoztatásban, szakmaspecifikus vállalkozói képzésben.
Külön említést érdemel a szakosított szolgáltatások köréből az a széles körű tanácsadási tevékenység, amelyet a szervezet – elsősorban a kis- és középvállalkozások számára – nyújtott.
A BKIK folyamatosan ellátta a szakoktatást érintő kérdésekben a kamarák törvényileg rögzített köztestületi feladatait is – például tanulószerződések, gyakorlati képzőhely-ellenőrzés –, egyéb szakoktatási kínálata a szolgáltatás jegyében alakult. Számos, társas és egyéni vállalkozásokat felkészítő tanfolyamra, szakmai idegen nyelvi – német, angol – képzésre, idegenvezetők továbbképzésére, mestervizsgára felkészítő tanfolyamokra, informatikai képzésre, konferenciákra és konzultációkra került sor. OKJ-s tanfolyamokat – például kereskedő-boltvezető – a BKIK saját oktatási tagvállalatainak bevonásával szervezett.
Folyamatosan működik az interneten a BKIK honlapja, amelyen – az aktuális szakmai információk mellett – valamennyi kamarai rendezvény megtekinthető.
A BKIK széles körű, kiegyenlített kapcsolatrendszerbe illeszkedve képviselte különböző fórumokon a fővárosi vállalkozások érdekeit, rendszeresen konzultált a gazdasági, szakmai, társadalmi és politikai szervezetek vezetőivel és képviselőivel.
Nemzetközi kapcsolatait három irányban építette a BKIK: az EU-csatlakozással összefüggésben elsősorban a nyugat-európai országokkal, Kelet-Európa államaival és Oroszországgal, illetve az Európán kívüli országokkal.
2002 januárjában megalakult a Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Iroda, majd 2004 márciusában megnyílt a BKIK-PIK (Pályázatíró Információs Központ), ahol a saját pályázatok készítése mellett vállalkozók részére is történik pályázatírási tanácsadás. Jelenleg 12 különböző témában fut elfogadott vagy kidolgozás alatt lévő BKIK-s pályázat.
A BKIK már 2001-ben foglalkozott egy kamarai kártyarendszer koncepciójával. Egy háromlépcsősre tervezett konstrukció első ütemében megvalósult a tagkártya és a hozzá kapcsolódó kedvezményes vásárlói rendszer, mintegy 400 fővárosi vállalkozás részvételével.
A VOSZ-szal együttműködve – végül is kormányzati támogatással – került forgalomba országosan a Széchenyi hitelkártya, az egyszerűsített eljárású forgóeszköz-finanszírozást szolgáló rendszer, döntően kisvállalkozók részére, amelynek érdekében a BKIK – a KAVOSZ-szal kötött megállapodás alapján – két irodát önállóan működtet.
