A háztartások az idei első félévben közel 132 milliárd forinttal nagyobb hitelt vettek fel, mint amennyi pénzt betétbe helyeztek. Banki szempontból tehát egyértelműen növelték eladósodásukat - derül ki a jegybank legfrissebb adataiból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi jelentése szerint ebben a hónapban a lakáscélú hitelek állománya 35,4 milliárd forinttal, míg a fogyasztási hiteleké 23,8 milliárddal nőtt, ami némi élénkülést jelezhet a lakáshitelpiacon. Ennek ellenére folytatódott a lakáskölcsönök részarányának a lakáshitelezési szigorítások miatt megindult lemorzsolódása: az összes hitelnek az év hatodik hónapjában már „csak” 64,5 százalékát tették ki.
Az MNB ugyan külön nem szól róla, de a most közzétett számok a devizahitelek térnyerésének növekedését is tükrözik a lakáshitelek, de különösen a fogyasztási kölcsönök terén. A lakossági fogyasztási devizahitel-állomány (az újabb banki konstrukciók miatt itt jelentkezhet a lakáshitelek egy része is) az első félév végére meghaladta a 62,2 milliárd forintnyi értéket, ami ebben a kategóriában a teljes állománynak már több mint tíz százalékát teszi ki. A devizakölcsönöknél pedig a növekedés üteme jelentősen meghaladta a forintalapú hiteleknél tapasztaltat. A fogyasztási kölcsönöknél háromszoros, a lakáshiteleknél viszont hússzoros a dinamikabeli különbség. (Persze az alacsony bázisadatok alapján nem nehéz látványos bővülést kimutatni.)
Igazán rossz hír azonban az lehet, hogy hiába várják a szakemberek az élénkülést a cégek esetében, a mutatók ezt valahogy nem akarják jelezni. Az év hatodik hónapjában a jegybanki adatok szerint 3,3 milliárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány, miközben a betétállomány 42,7 milliárd forinttal nőtt. Kedvező jelenség ezen belül legfeljebb az, hogy a kölcsönöknél észlelhető bizonyos mértékű átstrukturálódás. Az éven belüli hitelek állományának 25,6 milliárd forintos csökkenése mellett ugyanis 22,3 milliárd forinttal növekedett az éven túli hitelállomány. Márpedig minél hosszabb lejáratú egy kölcsön, annál valószínűsíthetőbb, hogy az beruházási célú.
