A PSZÁF legfrissebb jelentése szerint az idei első negyedévben a bankok mérlegfőösszegének növekedési üteme az előző időszakhoz képest jelentősen mérséklődött. A kihelyezett kölcsönök állománya mindössze 2,8 százalékkal nőtt. Ebben persze szerepet játszott a forint árfolyam-erősödése - a szektorban egyre nagyobb a devizakitettség -, változatlan árfolyamon számolva ugyanis a bővülés 4,5 százalékos lett volna. A legjelentősebb változás: a bankszektor összesített lakáshitel-szerződéses összege a 2003. júliusi csúcsot követően tendenciaszerűen, folyamatosan csökken. Míg 2003. júliusban ez még 90 milliárd forintot tett ki, idén márciusban ennek kevesebb mint a fele, 40 milliárd forint volt. A hitelezési aktivitás növekedésének lassulásában egyébként a vállalkozói és lakossági hitelezés egyaránt szerepet játszott. A bankok hiteleinek betétekkel fedezettsége ennek ellenére tovább csökkent, mivel a betétállomány 2003 végéhez képest a negyedév során nominális értéken 0,3 százalékkal apadt.
A felügyelet prognózisa szerint a bankok és szakosított pénzintézetek mérlegének növekedési üteme az idén a tavalyihoz képest összességében is mérséklődik, eltolódva a magasabb kockázatú, de csekélyebb kamatrésű vállalati (ezen belül kis- és középvállalati) kihelyezések irányába. A lakáshitelezés terén folytatódik a már felrajzolt tendencia, miközben a háztartások pénzügyi megtakarítási hajlandósága várhatóan lényegesen nem javul. A biztosítási szektorban az életbiztosítási ágon a lakossági jövedelmek növekedésének lassulása és a változatlanul meglehetősen alacsony pénzügyi megtakarítási hajlandóság, a nem-élet ágon pedig a tavalyinál lassabban növekvő gépjárműállomány és a jelentősen kevesebb lakásvásárlás okozhat nehézségeket. A PSZÁF szerint a pénzügyi szektor minden szereplőjének számolnia kell az Európai Unióhoz történt csatlakozással összefüggő liberalizáció hatásaként a piaci verseny fokozódásával, elsősorban a határokon átívelő szolgáltatások terén új szereplők megjelenésével.
