Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Egyesült Államok vezető szerepe a hadiipar területén egyelőre megkérdőjelezhetetlen, de az európai védelmi ipari konglomerátumok jelentős lépéseket tettek a vezető szerep kikezdése céljából. Sok, de nagyon gyenge lábon áll az európai védelmi ipar, országok sokaságától kellene rendelést szerezni, miközben ezek kormányai költeni alig akarnak. Legnagyobb problémája mégis az, hogy helyi hídfőállás nélkül nincs sok esélye a világ legnagyobb fegyverfelvevő piacát jelentő Egyesült Államok megrendeléseiből részt szerezni. A bonyolult tulajdonosi hálózatba szerveződő európai védelmi iparban érdekelt vállalatok közül a legjobb helyzetben talán a brit cégek vannak. Több egyesült államokbeli társaságban szereztek tulajdont, így nem esélytelenek a növekvő amerikai védelmi kiadásokért folytatott harcban.
Korábban az amerikai cégeknek nem volt tényleges versenytársuk Európában, hiszen a szétaprózott piac kis cégekkel is párosult, amelyek leginkább speciális igényeket elégítettek ki. A helyzet azóta némileg változott, Európában hatalmas vállalati konglomerátumok jöttek létre, amelyek ugyan egyelőre alig mozdulnak, de a pár éven belül a piacra kerülő termékeik versenyképesebbek lesznek az amerikaiaknál. Ennek egyik oka az árukban, a másik pedig méreteikben keresendő.
Európa legnagyobb védelmi konglomerátuma a több ország részvételével létrejött EADS (European Aeronautic Defence and Space Company). A cég, amelynek teljes vagyona meghaladja az 53 milliárd eurót, olyan projektek részese, mint a hányatott sorsú Eurofighter vagy az Airbus, s a szép kilátásokkal, de csak öt év múlva érkező európai szállító repülőgép, az A400M előállításának programja is e sorba illeszkedik. A párizsi székhelyű vállalat bonyolult tulajdonosi struktúrájú, részvényeinek árfolyama jelenleg 22 euró körül mozog. A papírok 30 százaléka egy 50 százalékban a francia állam tulajdonában levő cégé, a SOGEADE-é, 30 százalékát a DaimlerChrysler által birtokolt DASA AG tudhatja magáénak. A két cég e 60 százalékot együttesen tulajdonolja, míg közvetlenül 2,73, illetve 1,14 százalékkal rendelkeznek. A harmadik legnagyobb tulajdonos a spanyol kormány 5,48 százalékkal, míg nyilvánosan a részvények 30,65 százaléka forog. Az EADS mintegy kéttucatnyi védelmi cégben érdekelt.
A minden hadiipari társaság álmát jelentő amerikai piacon a brit társaságok szerepelnek a legjobban, lévén hogy több amerikai vállalatban is tulajdonnal rendelkeznek, valamint hogy az Egyesült Államokban egyszerűen jobban megbíznak a britekben, mint a többiekben. A brit cégek közül a legnagyobb a BAE Systems, az 5,2 milliárd font alaptőkéjű, jelenleg felfelé tartó részvényárfolyamú vállalatban egy aranyrészvénnyel a brit kormány is rendelkezik. A társaság tucatnyi egyéb védelmi üzletben érdekelt cégben bír tulajdonnal. Tevékenysége a védelmi ipar mellett az európai űrprogramra is kiterjed. A másik brit csillag a repülőgép-hajtóműveket gyártó Rolls-Royce, amely 6 milliárd font forgalom mellett 116 millió fontos adózás utáni nyereséggel zárta a tavalyi évet.
Franciaországban összesen 17 vállalat érintett a védelmi üzletágban, ezek közül a legnagyobb a mintegy 60 ezer embert foglalkoztató és 11 milliárd eurós bevétellel rendelkező, közel száz éve alapított Thales. Az űrkutatással, védelmi technológiákkal és biztonságtechnikával foglalkozó cég nagyobb európai versenytársaihoz hasonlóan mintegy két tucat egyéb védelmi ipari vállalkozásban rendelkezik érdekeltséggel, többek között Afrikában és Ausztráliában. Hasonlóan patinás cég a repülőgépekre és kiegészítőkre specializálódott Dassault, bár árbevétele „csupán” 3 milliárd euróra rúg.
Az újra a nemzetközi porondon is katonai szerepet vállaló Németország hadiiparban is érdekelt legnagyobb vállalata, az EADS részvényeinek harminc százalékát is birtokló DaimlerChrysler. Ezt követi a közvetve és közvetlenül mintegy harminc, védelmi iparban érdekelt cégben tulajdonrésszel rendelkező Rheinmetall DeTec, valamint a Thyssen Industrie. Az európai hadiipari kirakós „futottak még” kategóriájába tartozik a spanyol SEPI, a svéd Saab vagy az olasz Finmeccanica. Több más európai ország is rendelkezik hadiipari kapacitással, de ezek nagysága és befolyása nem éri el az európai nagyokét. Svájc hagyományos különállásának köszönhetően a kézifegyverek gyártása terén a legaktívabb, de a RUAG-on keresztül részese a repülőgép-iparágnak is. Kelet-Közép-Európa legnagyobb gyártója a hagyományosan jó nehéziparral rendelkező, ezért a kézifegyverekre, illetve tankokra specializálódott Csehország. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a méretei miatt is jelentős Lengyelországról és az új NATO-tag Romániáról sem. Az előbbiben 15, míg az utóbbiban mintegy fél tucat cég érintett a hadiiparban. E vállalatok többsége százszázalékos állami tulajdonban van.
