Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hirtelen nagyon sok volt szovjet/orosz haditechnikai termék bukkant fel a nemzetközi fegyverpiacon – mondta lapunknak Schieber József, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. (HM EI) szóvivője. A lengyelek például orosz kaliberű lőszereket igyekeznek eladni, ugyanakkor van kínálat régi harckocsikból és repülőkből is. Talán nem véletlen, hogy az eladásra váró hazai fegyverkészletek máig jelentősek, lassan fogynak, köztük még mindig megtalálhatók a légierő egykori gépei – Mig–21-esek, Mig–23-asok –, amelyek közül sok a szabad ég alatt várja sorsának jobbra fordulását. Volt olyan és várható is, hogy egy-egy darab (hatástalanítva) gyűjtőkhöz, múzeumokhoz került-kerül, míg harmadik országnak való eladásuk szigorú hazai szabályok szerint valósítható meg (ez érvényes a csöves tüzérségi eszközök értékesítésére is). Minden esetben végfelhasználói igazolás kell az eladáshoz, s egy vevő jelentkezése esetén még az érdemi tárgyalások megkezdésére is külön engedélyt kell kérni, s természetesen a szerződéskötéseket is külön jóvá kell hagyatni. Külön problémát jelent, hogy a szovjet/orosz gyártású fegyverek esetében a gyártó országtól kell reexportengedélyt kérni az eladáshoz – ezzel tulajdonképpen a konkurencia előtt teregeti ki kártyáit a reménybeli eladó. A HM EI ugyan kiképzési célra már értékesített fegyverzeti eszközöket (például aknavetőket), ám tapasztalataik szerint a kereslet lanyhul.
A jövőben várhatóan megszűnik a honvédségi eszközök, köztük a haditechnika „spájzolása”, ellenkező esetben ugyanis a ma is hatalmas készletek tovább nőnének, miután a honvédségnél a kivonás a fizikai és erkölcsi avulás miatt felgyorsul. Ezután mindig lesznek eladásra váró fegyverek, készletek a raktárakban, mert a kivonás folyamatos lesz – hangsúlyozza Schieber. A szóvivő szerint az egész folyamat az eddigieknél átláthatóbb, gyorsabb lesz, így nem kell már sokat várni arra sem, hogy a külföldi missziókban bevetett, nemrég a Bundeswehrtől használtan vett teherautók kikerüljenek a rendszerből. Az új haderő-átalakítási és -fejlesztési koncepció miatt várhatóan öt-hat éven belül megkezdődik a BTR–80-as harcjárművek és a T–72-es harckocsik kivezetése is a rendszerből.
Ezek a fegyverek már valamivel eladhatóbbak, mint a jelenleg raktárakban porosodók, amelyek közül egyre több a megsemmisítés sorsára jut. Idén például 100 T–55-ös harckocsit daraboltak szét, s a többi néhány száz is erre a sorsra juthat, ha nem sikerül túladni rajtuk. Harckocsit szintén vásárolhatnak a gyűjtők, mintegy 3 millió forintért, amiből 1,5 millió a vételár és ugyanennyi a tank hatástalanításának költsége. A több tíz tonnás jószágok persze a tömegüknél és erejüknél fogva még fegyvertelenül is veszélyes játékszerek.
A honvédség állományából kivont tüzérségi rakétákat is szétszerelik, az ismeretlen összetételű hajtóanyagot egy ezzel foglalkozó cég kezeli majd – mondta lapunknak Schieber. A rakéták egyes részei – így például a rakétatest – azonban másként is hasznosíthatóak. Persze néhányra dicsőbb vég vár, például célanyagként használják fel a vevők.
A fegyverkészletek felszámolásánál az egyik legnagyobb feladatot a hatalmas, több tízezer, információink szerint akár 50-60 ezer tonnásra rúgó lőszer- és robbanószerkészlet kezelése jelenti. Schieber József tájékoztatása szerint a lapunk által korábban már említett robbanószer-feldolgozó létesítéséről szóló döntés előkészítés alatt van, a HM EI kért már ajánlatokat. Az üzem várhatóan a robbanóanyagok jelenlegi tárolóhelye közelében épül fel, elkerülendő a veszélyes készletek felesleges szállítását. Az újrahasznosítás során a robbanóanyagokból kinyerhető fémhulladék, bányászati robbantáshoz vagy tűzijátékhoz felhasználható pirotechnikai eszközök.
