Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A világ katonai kiadásai tavaly 11 százalékkal emelkedtek, elsősorban az iraki háború miatt – írta éves jelentésében a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). A növekedést, amivel a katonai kiadások értéke elérte a 956 milliárd dollárt, az intézet igen jelentősnek minősítette, ugyanis ezzel az összérték már megközelítette az 1987-es hidegháborús csúcsot. A legtöbbet az Egyesült Államok költötte – az USA kiadásai teszik ki a világ védelmi kiadásainak 47 százalékát, őt követi Japán 5, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína egyaránt 4-4 százalékkal. Az elsősorban az afganisztáni és az iraki háború, valamint a terrorellenes fellépés miatt növekvő amerikai kiadások nélkül 11 helyett csak 4 százalékkal bővültek volna globális szinten a katonai kiadások. A legtöbbet a leggazdagabb országok költötték fegyverekre. A világ népességének 16 százalékát képviselő kormányok katonai beszerzései tették ki a fegyvervásárlások háromnegyedét. Az összeg, amit e célra fordítottak, meghaladja a szegény országok teljes külföldi adósságállományát és tízszerese a harmadik világnak juttatott fejlesztési segélyeknek.
A világ legnagyobb fegyvereladója változatlanul az Egyesült Államok és Oroszország volt. A legtöbbet orosz fegyverek beszerzésére Kína és India költött, míg az Egyesült Államok legjobb vevői Tajvan, Egyiptom, Nagy-Britannia, Görögország, Törökország és Japán voltak.
Az intézet úgy véli, hogy Washington költekezése még egy ideig fűteni fogja a világ katonai kiadásainak növekedését, de a következő években visszaesés várható, mert kérdéses, hogy gazdaságilag és politikailag fenntartható lesz-e ez a szint.
Az iraki háború pozitív mellékhatásai közé sorolta a jelentés, hogy több ország, például Irán, Líbia és Észak-Korea újragondolta tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos terveit. A SIPRI figyelmeztet azonban arra, hogy az iraki háború az instabilitás terjedésével járhat és polgárháborúkhoz vezethet a szomszédos országokban.
