Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kamattámogatás nélküli, forintalapú lakáshiteleknél egyértelműen olcsóbbak a devizahitelek – hangzott el a Raiffeisen Bank tegnapi sajtótájékoztatója. A bemutatott 15-16 százalékos hitelterhű (kamat+kezelési költség) forintalapú kölcsön havi törlesztőrészleténél 20-30 százalékkal is olcsóbbak az euróban és a svájci frankban denominált konstrukciók. Ugyanakkor lapunk kérdésére Huszár Róbert, a bank vezérigazgató-helyettese elismerte: a kamattámogatott forinthitelek felveszik a versenyt a devizaalapúakkal. Emellett elmondható, hogy a külföldi jegybanki kamatemelések, illetve a hazai jegybanki kamatcsökkentés együttes hatása tovább mérsékli majd a devizahitelek árelőnyét mind a piaci kamatozású, mind a kamattámogatott forinthitelekkel szemben.
Svájc már kamatot emelt, s ez várható az Európai Unióban is. Lányi Bence, a Raiffeisen Securities piacelemzőjének várakozása szerint a jelenlegi 2 százalékos EKB kamat jövő év végére 3 százalékra nő, s ha ez épül be a hitelkamatba, akkor 8–10 százalékkal nő a devizahitel havi törlesztőrészlete. Eközben az MNB alapkamat-csökkenése épphogy olcsóbbá teszi a forinthiteleket. A hazai alapkamatot Lányi az végére 10, a jövő év végére 8 százalékra várja.
Az euróhitelek árfolyamkockázatának csökkenését látja Lányi abban, hogy a forint belépve az ERM II-be a jelenlegi plusz-mínusz 15 százalékos tűréshatárú lebegtetési sávból egy szűk, plusz–mínusz 2,25 százalékos sávba kerül át, vagyis jóval kisebb árfolyamváltozások várhatók. Ez a 2010-es euróbevezetésnél el is tűnik. Akik svájci frankban vesznek fel hitelt azoknak a valutacsere után is megmarad az árfolyamkockázatuk, de az euró–frank volatilitás a tapasztalatok alapján kisebb mint a forint–frank árfolyam-ingadozás volt eddig – állítja az elemző.
Az év elején még úgy látszott, hogy az idei igénylések 60 százaléka, a mostani állás szerint azonban az új hiteligénylések 80 százaléka lesz devizaalapú - mondta Huszár Róbert, a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese. A devizahitelek (ez igaz a lakás- és a személyi kölcsönökre is) 96 százaléka svájcifrank-alapú, az euróhitel nem kelendő. Ma a lakosság devizahitel-állománya eléri a GDP 10 százalékát.
