Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ingatlanok értékbecslésének szabályozását tervezi az Országos Lakásügyi és Építési Hivatal (OLÉH) – mondta el lapunknak Fegyverneky Sándor, az OLÉH elnöke. Jogszabályokkal egységessé tennék az oktatást, a vizsgáztatást, az értékelési metodikát, vagyis szakmásítanák a területet, az értékbecslésre jogosultakat pedig nyilvántartásba vennék. A területet Európa nyugati részén is szabályozzák, ott egységes táblázatok és szabályok segítik a becslőket. Fegyverneky szerint komoly gond, hogy azonos időben két értékbecslő ugyanarra az ingatlanra számottevően eltérő értéket állapít meg, pedig a becsléseket szabályozással és egységes szempontrendszer kialakításával közelíteni lehet egymáshoz.
A bankok a jelzáloghiteleknél piaci alapú összehasonlító értékbecslést végeztetnek, ami az adott ingatlan környezetében lévő ingatlanforgalmi adatok alapján készül. Ezzel kapcsolatban Fegyverneky kérdésünkre elmondta, hogy a piaci alapú értékbecslést is befolyásolják olyan tényezők, mint a szezonalitás, vagy hogy az aktuális trend szerint ingatlanba vagy pénzügyi eszközökbe érdemesebb-e befektetni. Emellett torzíthatja az adatot, ha éppen egy lakásfajta (például a kis lakások) iránt megnő a kereslet. Az elnök úgy véli, a napi piaci árak által befolyásolt becslés a 15–20 éves futamidejű hitelek esetében nem mérvadó. Ugyancsak torzító egyes banki szakemberek szerint, hogy az értékbecslők eltérő információkkal rendelkeznek.
A lapunk által megkérdezett banki szakértők úgy vélik, az ingatlan-értékbecslőknek sokszor nincs elegendő információjuk a helyi piaci viszonyokról. Egyesek szerint a szakma a tanulóéveit tapossa, bár elismerik, sok felkészült szakember is van, de azok sem rendelkeznek elegendő információval.
Jelentős értékbecslési adatbázis egyébként éppen a bankoknak áll rendelkezésére, különösen a három jelzálogbank tekinthető ingatlan-értékbecslési adatcentrumnak. Az utóbbi két évben felbecsült néhány százezer ingatlan már megfelelő kiinduló adatbázis, főleg az OTP Bank esetében, ahol a legnagyobb adatállomány gyűlt össze; 160–180 ezer ingatlan értékbecslési adatával rendelkeznek. Bár az állomány még túl fiatal, de két-három év múlva már megfelelő lesz trendek megállapítására is. Értesülésünk szerint az OTP Bank olyan rendszert épít ki, ahol utcára pontosan meglennének az ingatlanforgalmi adatok, akár évekre visszamenőleg. A bankok másik fontos adatbázisa a 350 ezer illetékhivatali adaton alapul.
A bankoknak is közös érdekük lenne az adategyeztetés, hogy az ingatlan-értékbecslés átlátható, tiszta és prudens legyen. Közös adatbázis esetleges kiépítéséről ugyan hallani egy-egy elejtett szót, de ez ma még távolinak tűnik. A bankok szigorúan járnak el azokkal a becslőkkel szemben, akikről a munkájuk alapján úgy vélik, nem megfelelően végzik a dolgukat, ezek egy pillanat alatt lekerülnek a hitelintézetek által alkalmazott ingatlancégek listájáról. Bár egyre többet hallani arról, hogy az ügyfelek elégedetlenek az ingatlanuk értékbecslésével, ma még meglehetősen ritka eseménynek számít, hogy egy ügyfél felülvizsgálatot kérjen ilyen ügyben.
