Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jövőre elindulhat a lakáshitelek garanciaalapja, amelynek létrehozásához négymilliárd forint tőkére lesz szükség – mondta a NAPI Gazdaságnak Fegyverneky Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. A garanciarendszert azok vehetik igénybe, akik nem rendelkeznek megfelelő önrésszel a lakásvásárláshoz. A garancia díja a hitelköltséget 1 százalékkal növeli majd, s Fegyverneky szerint az alap hamar nyereségessé válhat. A javaslat a Nemzeti Lakásprogram (NLP) második olvasata részeként hamarosan a kormány elé kerül – hangzott el az IIR GmbH „Lakossági üzletág a bankszektorban 2004” című konferenciájának első napján. Mindehhez szükség lesz a pozitív adóslista bevezetésére, amit ki is harcolunk – szögezte le Fegyverneky.
Ezzel lehetővé válik, hogy a lakásvásárlók akár az ingatlanok hitelbiztosítéki értékének (hb) 95 százalékára is kapjanak hitelt. A bankok jelenleg az ingatlanok hb-értékének 60, maximum 70 százalékáig nyújthatnak kölcsönt. A konstrukció főként a friss házasoknak jó, mivel a hb-érték a lakások eladási áránál általában 15–25 százalékkal kisebb, ezért a fennmaradó részre szocpolt kérve és az áfa-visszaigénylést kihasználva a méltányolható lakásigény szerinti otthon mindössze 1 millió, legfeljebb 2 millió forint önrésszel is elérhető. Az OLÉH újra betette az NLP-javaslatok közé a használt lakásra felvehető félszocpol bevezetését, amit ez a kormány korábban megígért, majd elodázta a bevezetését.
A konferencián elhangzott, hogy a magyarországi lakásvagyon összértéke 35 ezer milliárd forint. Ez négymillió lakóingatlan között oszlik meg, amelyeknek mindössze 18 százaléka terhelt jelzáloggal. (Az Európai Unió országaiban 40–80 százalék ez az arány.) A lakáshitelezés koncentrációját jól jellemzi, hogy a hitelek több mint a felét budapesti és Pest megyei ingatlanokra vették fel, ami számottevő kockázatot jelent.
Nem véletlen a devizahitelek hirtelen térnyerése, hiszen azok kamatait alacsonyan, a forinthitelek kamatait magasan tartja bankok többsége. Nem is csoda, hogy a bankok ezt kínálják, hiszen az euróhitelek kamatmarzsa az MNB szerint 5,5–8 százalék, a svájci franknál 4,5–7 százalék; a támogatott lakáshiteleké az „aranykorban” 7-9 százalék volt, s ez a decemberi rendeletmódosítás után mára 1,8–3,2 százalékra olvadt – tájékoztatott Szolnokiné Pap Judit, az MNB Pénzügyi Stabilitási Főosztályának vezetője. A bankoknak ezen kell osztozniuk a jelzálogbankokkal (az OTP-n belül ez teljes egészében házon belül marad). Harmati László, az FHB vezérigazgató-helyettese bejelentette, hogy az FHB június elsejétől kijön devizahiteleivel; úgy tudjuk, az OTP Bank egy hónappal később követi majd. Az MNB szakértője többször is figyelmeztetett a komoly devizaárfolyam- és kamatkockázatokra.
