Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Úgy tűnik, a közhasznú társaságok (kht.) és a közalapítványok napjai meg vannak számlálva, mivel az Igazságügyi Minisztérium (IM) elképzelései közé a közelmúltban bekerült az ezek megszüntetéséről szóló terv. Elsődlegesen azért - állítja az IM -, mert ezen szervezeti formák alkalmasak az államháztartási szabályok megkerülésére és a közpénzek nem közhasznú felhasználására. A kht.-k és a közalapítványok sokak szerint az eredeti céljaikkal ellentétben milliárdokat szívnak el a közszférából.
A megszüntetésükről szóló terv egy korábbi ÁSZ-javaslat alapján született, amely szerint megfontolandó ezen társasági formák szükségessége, valamint az is, hogy hozzanak-e létre állami intézmények ilyen társaságokat. Elképzelések szerint az intézmények funkcióit a nonprofit szervezetek és a megerősödött civil szféra venné át, míg az állam szerepe a normatív és a pályázatokon keresztüli támogatásra korlátozódna.
Ezzel kapcsolatban Gerencsér Balázs, a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ) munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: attól, hogy megváltoztatják a szervezetek elnevezését, még továbbra is elfolyhatnak a közpénzek. Ezért sokkal inkább a nagy pénzekkel gazdálkodó közalapítványok és kht.-k ellenőrzésére kellene helyezni a hangsúlyt, az azonban - konkrét program hiányában - még nem látható, hogy ez milyen módon érintheti a nonprofit szervezeteket.
Magyarországon a nonprofit szervezetek zöme a rendszerváltás után jelent meg, de néhányuk 1989 előtti alapítású. Az elmúlt tizenöt évben ugyan jelentősen megnőtt a számuk és ezáltal a civil szféra is erősödött, de még mindig sok a bizonytalanság körülöttük.
Egy nemrég az IM által készített felmérés szerint a civil szervezetek ma is leginkább az állami támogatásra alapoznak, mert az adományozáshoz nem tartják eléggé ösztönzőnek a jelenlegi adókedvezményeket. Így Magyarországon a vállalati és az egyéni adományozás igen gyenge lábakon áll. Az adományozók egyszerű, világos, bürokráciától mentes szabályrendszerben éreznék jól magukat, amely megteremtené a szervezetek számára is a jelenleginél nagyobb mozgásteret. Szintén a civil szféra megerősödését szolgálná, ha a média- és a reklámtörvény megfelelő keretek között biztosítaná a társadalmi célú kommunikációt.
A legtöbb kritikát a bírósági jogalkalmazás kapta. A bírósági nyilvántartási eljárást a szervezetek képviselői átláthatatlannak, kívülálló számára érthetetlennek minősítették. Gerencsér szerint jelenleg körülbelül 45 ezer nonprofit szervezet működik Magyarországon, ám pontos szám éppen a nyilvántartás átláthatatlansága miatt nem tudható.
