Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Drasztikusan emelkedik a lakáshitelek kamatterhe az állami kamattámogatás visszafogása miatt. Akik december 12-éig ügyvéd és közjegyző által aláírt adásvételi szerződéssel rendelkeznek, valamint december 22-éig a hitelező banktól befogadó nyilatkozatot kapnak, még a ma hatályos jogszabályok szerint vehetik fel a jelzáloghiteleket - hangzott el a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Akik csak ezután vesznek fel hitelt, azoknak már eltűnik a jelenlegi kamatplafon, helyette a mindenkori állampapír-referenciahozamhoz igazítják a maximális hitelkamatot. A támogatási rendszer változása miatt a jelenlegi magas kamatkörnyezetben az új lakásra szóló hitelek kamata 5-ről 8 százalékra, a használt lakásra szólóknál 6-ról csaknem 10 százalékra ugorhat. A hitelösszeg a használt lakásoknál a harmadára, 5 millió forintra csökken, az új lakások esetében 15 millió forint marad, a támogatás futamideje nem változik.
A Pénzügyminisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az új kamat valójában teljes hiteldíjmutató lesz, vagyis a kamat mellett vélhetően a kezelési költséget is tartalmazza majd. Elhangzott, hogy a rendeletnek nem lesz visszamenőleges hatálya, így akik 5 vagy 6 százalékra vettek fel hitelt, azoknak a kamatfordulókon sem drágulhat e fölé a kölcsöne. Az új adósoknál azonban a havi törlesztőrészlet a jelenleginél több mint harminc százalékkal lehet nagyobb. A használt lakásnál 5 millióra csökkenő maximális hitelösszeg főleg a budapesti ingatlanvásárlóknak okozhat gondot, mert ott az átlaghitel az országos 5 millióval szemben 7 millió forint.
A szigorításon keveset nyer a büdzsé. A jövőre kifizetendő állami támogatás ugyanis tovább nő, mivel az állam jövő évi kamattámogatási kiadásait 80 százalékban az idén és a tavaly megkötött hitelek után járó támogatás adja. Így jövőre csak a kiadások növekedésének üteme csökken, mivel mérséklődik a használt lakásokra felvehető hitel, illetve megnyirbálták az állami támogatást. Mindennek a hatása csak 2005-től érződik majd igazán - mondta a kormányszóvivő, hozzátéve: jövőre 160 milliárd lehet a teljes lakástámogatási kiadás (egy konferencián elhangzottak szerint ez meghaladhatja a 200 milliárdot is).
Az állam költségeiről egy lapunknak név nélkül nyilatkozó bankár kiemelte: a még a régi feltételek alapján kötött hitelszerződések közül sok az olyan új lakás építésre szóló, amely még fel sem épült. Az ilyen ügyekkel kapcsolatos folyósítási számokat a kormányzat nem ismerheti, így ezzel nem is tud kalkulálni. A hitelállomány gyarapodásának látványos csökkenése a szerződéskötés és a kiutalás közötti időeltolódás miatt csak a következő év második negyedévében várható.
A kormányzat jövőre a jelzett 500 milliárd forint helyett már csak 150 milliárd forint új hitel folyósítására számít. A Pénzügykutató Rt. munkatársa, Várhegyi Éva szerint a jelenlegi intézkedés egyértelműen alkalmas a lakossági megtakarítások növelésére. A befektetés jellegű beruházások biztosan csökkennek, a vételek pedig az olcsóbb kategóriák felé tolódhatnak el. Már egy évvel ezelőtt is üdvözlendő lett volna egy ilyen lépés - hangsúlyozta a kutató, aki úgy véli: az ingatlanok ára legfeljebb csekély mértékben esik majd.
A kamattámogatás megváltoztatása rövid távon mindenképpen zavart okozhat a piacon, a következő néhány hónapban pedig megtorpanhatnak az üzletkötések is - mondta viszont lapunk kérdésére Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. vezérigazgató-helyettese. A beruházások visszafogásával, valamint a kereslet csökkenésével a kisebb építőipari vállalkozások csődje is elképzelhető. Egyes vélemények szerint az év elején több száz lakás lesz eladhatatlan.
Az ország legnagyobb ingatlanforgalmazója, az Otthon Centrum (OC) Rt. szerint a kamattámogatási rendszer változtatása miatt jövőre az új lakások piacán 10, a használt lakásokén pedig akár 20 százalékos forgalomcsökkenés következhet be - közölte Tóth Melinda a társaság hitel-ügyintézési szakértője. Az idén mintegy kétezer lakást értékesítő társaság szerint azok a vállalkozók, amelyek már építkeznek, vélhetően befejezik fejlesztéseiket, ám előfordulhat, hogy csak alacsonyabb áron tudják majd értékesíteni az elkészült ingatlanokat. A társaság számításai szerint egy 15 millió forintos új lakás ára jövőre a telekáfa bevezetése és az infláció miatt elméletileg átlagosan akár 13-15 százalékkal (17-18 millió forintra) nőhet. A mostani intézkedés ezt alapul véve azt jelenti, hogy változatlan, átlagos önerő mellett az adós terhe havi 66,8 ezer forintról 100 ezer forint fölé emelkedhet.
