Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kedden a búza márciusi és májusi határidőre szóló elszámolóára áttörte a Magyarországon eddig még nem látott 50 000 forintos határt: májusra immár 50 500 forinton áll a jegyzés. A piaci hangulatot jól jellemzi, hogy volt, aki márciusra 54 000 forintos eladási árajánlatot mondott be. Az első látásra is ijesztő ár ellenére egyes magukat megnevezni nem kívánó piaci elemzők további drágulást prognosztizálnak. Véleményük szerint 700 ezer tonnára tehető jelenleg a lekötött és a már kiszállított búza-exportárualap, ami komoly gondokat okozhat a hazai piacon, mivel ez a mennyiség bizonyosan hiányt teremt a 2,8-2,9 millió tonnára taksált termés mellett (NAPI Gazdaság, 2003. november 12., 1. oldal). A környező országokban ráadásul hasonló a helyzet, szinte sehol sem bírnak felesleggel - tájékoztatta lapunkat Dajka Miklós, az AgriBróker ügyvezető igazgatója.
Ez alól csupán Szlovákia jelenthet kivételt.
A kukorica esetében sem sokkal jobbak a kilátások. Lapunknak többen úgy vélekedtek, hogy tavasszal búzából és kukoricából is 200-250 ezer tonnás importra szorul az ország. A gondokat csak fokozza, hogy Nyugat-Európában is hasonló a helyzet, így a csepeli kikötőbe szállítva 50 300-51 000 forint közötti áron lehetne búzát venni - a további szállítási költségek pedig tovább drágítanák a terményt. A forint gyengülése - ami a jelenlegi volatilis piacon nem kizárt - ugyancsak áremelkedéseket indukálna. Mindezeket figyelembe véve könnyen elképzelhető, hogy tavasszal - amennyiben valóban importra lesz szükség - 55 ezer forintig nő a búza tonnánkénti ára, míg a kukorica jegyzése a 45-50 ezer forintos sávban mozoghat.
A malmi búza árának az árutőzsdén és a fizikai piacon tapasztalt jelentős növekedése miatt a liszt kilogrammonkénti átadási ára december elsejéig nagyjából 60 forintra növekedhet. Szekértők szinte biztosra veszik, hogy januárban is emelkedik a termék ára, így a mostani 50 forintos szintről néhány hónap alatt 70 forintig szökhet fel. Az étkezési búza májusi jegyzésárának felhőjárása azonban nem jelenti azt, hogy a lisztnek már most vagy éppen januárban követnie kell a tőzsdei árat. A malomipari vállalatok ugyanis hosszabb távú szerződéseket kötve tartalékolnak, így jelenleg a tőzsdei áraknál lényegesen olcsóbb búzát őrölnek.
A szakértők nem tartják kizártnak, hogy az árak elszabadulását megelőzendő a kormánynak be kell avatkoznia, például nullaszázalékos vám melletti behozatal engedélyezésével. Ez megnyithatná az utat az Egyesült Államok exportőrei előtt is. A piaci helyzetről szerettük volna megtudni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium véleményét is, ám a tárcától lapzártánkig nem kaptunk választ.
A sütőipari cégek ellenben újabb áremelési igénnyel álltak elő. Ilonka Boldizsár, a Magyar Pék Szövetség elnöke már most közölte, hogy januárban 16-20 százalékos kenyér-árnövekedést tart reálisnak a szervezet, ellenkező esetben a kisebb vállalatok lehúzhatják a rolót. A fejleményekben nemcsak a búza drágulása, hanem az energiaárak növekedése, az áfa változása, az infláció és a minimálbér emelkedése miatt újra fogalmazandó kollektív szerződések is komoly szerepet játszanak. A vállalatoknak a jövőben meg kell felelniük a környezetvédelmi és élelmiszer-biztosítási követelményeknek, ami újabb beruházásokat igényel - állítja az elnök. Azt azonban ő is elismeri, hogy míg a szervezet folyamatosan két számjegyű kenyér-áremelkedést emleget, országosan egy számjegyű drágulást képesek csak elérni a pékek. Ennek az az oka - véli Ilonka -, hogy a meghatározó sütőipari vállalatok önköltségi szinten tartják a kenyér árát csak azért, hogy versenyképesek maradjanak, és más, kevésbé árérzékeny termékeiknél erősebben drágítanak.
