Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Soha nem látott versenybe kezdtek a pénzintézetek az önkormányzatokért. Általános tapasztalat szerint az idén november 30-ig kitolt „átjelentkezési időszakban” már olyan 200-300 lakosú települések is legalább 4-5 bank ajánlata közül válogathatnak, amelyeket az elmúlt években a kutya sem keresett. Az érdeklődés fő indoka az a mérhetetlen beruházásigény, amelynek megvalósítására a helyhatóságok az elkövetkező években rákényszerülnek. A falvak-városok uniós szintre történő fejlesztéséhez a települések saját ereje kevés, ám hitelezésük és az uniós támogatások megszerzésében történő tanácsadás sokat hozhat a partnerül szegődő bankok számára.
A fentiek miatt - és a valóban példa nélküli versenyhelyzet kapcsán - a technikai jellegű számlavezetésen ma már nem is igen keresnek a bankok - fogalmaz Bárdi Károly, a Postabank Rt. önkormányzati üzletágvezetője. A Raiffeisen Bank önkormányzati üzletágát irányító Keményné Koncz Ildikó szerint az olyan megszokott szolgáltatásokban, mint a számlavezetés vagy az utalások, annyira kiegyensúlyozottak a kondíciók, hogy ezek alapján igazából már nem lehet dönteni.
Az olyan technikai jellegű finomságok iránt ugyanakkor, hogy egy-egy beígért hitelt az önkormányzat 2 hét avagy 2 hónap alatt hívhat csak le, ma még nem érzékenyek a pályázatokat elbíráló települési képviselő-testületek - teszi hozzá a szakember.
Az olcsóbb alapszolgáltatásoknak persze az önkormányzatok nagyon örülnek. A napokban továbbra is az OTP-nek bizalmat szavazó kőbányai önkormányzat irodavezetője, Lőrincz Jenő szerint az a tény, hogy a fővárosi kerület 4-5 ajánlatot is bekért, a legnagyobb szereplőt, a mostani kampány előtt az önkormányzatok 80 százalékát ügyfeleként tudó OTP-t is arra kényszerítette, hogy jelentősen csökkentse díjait. A szokásos Önkormányzatok Napja rendezvényen Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója még arról beszélt, hogy olyan versenybe nem mennek bele, ahol a jövedelmezőség kerül veszélybe.
A számlavezetés ugyanakkor csak egy a lehetséges kapcsolatok közül - a bankok pedig a beruházások egyedi finanszírozásánál nem tisztelik egymás territóriumát. A már említett kőbányai önkormányzat ugyan több ügyet visz az OTP-vel, ám gazdaságossági számítások alapján a közeljövőben épp a Raiffeisentől vesznek fel hitelt egy másik beruházásra.
A beruházási projektekben való részvétel ugyanakkor közelítheti a bankokat az érintett településekhez. A Raiffeisen például évek óta számos ügyletben dolgozott együtt az egri önkormányzattal, hogy azután most a városi képviselő-testület - természetesen pályázat után - őket válassza.
A mostani párharc során látható, hogy a hitelintézetek eltérő stratégiát követnek. Bárdi Károly szerint bankjuk a sűrű fillér elve alapján döntően a községekben, nagyközségekben, a közepes településeken kíván teret nyerni, azokban a helységekben, amelyek a takarékszövetkezetek fő területének számítanak. Keményné Koncz Ildikó szerint ugyanakkor az idén épp a takarékok törhetnek elő a leginkább, hiszen az elmúlt évekkel ellentétben a helyhatóságok jelentős részénél fontos szempont lett, hogy bankjuk „helyben” legyen.
Az idei évben a bankok jelentős része már megpróbál kistérségi szemléletben gondolkodni: a későbbiekben ugyanis ezek a településközösségek lesznek a kohéziós alapok fő címzettjei. Vannak ugyanakkor olyan helyhatóságok, amelyek maguk is felismerték az ilyen összefogásban rejlő lehetőségeket: Baja és térsége már több éve így versenyezteti a pénzintézeteket - jelenleg éppen az OTP Bank ügyfelei.
