A tervek szerint november végén szavaz a parlament az elektronikus hírközlési törvény tervezetéről, így semmi sem veszélyezteti a jogszabály januári hatálybalépését - mondta tegnap Bánkuti Erzsébet, az informatikai tárca főosztályvezetője a tihanyi Internet Hungary konferencián. (A jogszabályhoz egyébként 216 módosító javaslat érkezett.) Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese a törvényjavaslat legfőbb erényének az uniós jogharmonizációt tartja, s bár Fürjes Balázs, az Invitel stratégiai és szabályozási igazgatója is erénynek tekinti ezt, ugyanakkor hiányolja, hogy a jogalkotók az uniós direktívákat nem minden esetben szabták a magyar piac sajátosságaihoz. Drozdy - miközben hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet révén erősödnek a fogyasztók pozíciói - az előfizetői terhek növekedésére is felhívta a figyelmet: bizonyos esetekben ugyanis a szolgáltatóknak tértivevényes levélben kell értesíteniük az előfizetőket, ami a cégek mellett az ügyfeleknek is többletterhet jelent.
Szathmári Géza, a GTS-Datanet vezérigazgatója pedig azt nehezményezte, hogy az egyetemes szolgáltatás a törvénytervezet része maradt. Menyhárt Éva, a Matáv szabályozási és árpolitikai igazgatója azért sem tartja a cége számára előnyösnek a készülő jogszabályt, mert az az uniós irányelvekhez képest is többletterheket jelent a szolgáltatónak. A fogyasztó szempontjából egyébként - épp az egyetemes szolgáltatás miatt - előnyös a jogszabálytervezet. Drozdy szerint a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy verseny alakuljon ki az egyetemes szolgáltatás nyújtása során, ráadásul a törvénytervezet kizárja ebből a mobiltársaságokat.
