Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Harmincszázalékos tarifaemelésre, normatív állami támogatásra, valamint hitelfelvételre lesz szüksége a BKV-nek a talpon maradáshoz, ha változatlan formában fogadja el a parlament a költségvetési tervezetet - mondta sajtótájékoztatóján Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. A közlekedési vállalat 2004-es hiányát Aba Botond, a BKV vezérigazgatója 38,4 milliárd forintra becsülte, amelyet a jegybevétel-növekedés - ha csak az infláció mértékével emelnék a tarifákat - 1,8 milliárd forinttal csökkentene. A 30 százalékos áremelés ugyan rövid távon a fizető utasok számának 10 százalékos visszaesését okozná, ám még így is 10 milliárd forint többletbevételt jelentene a társaságnak - véli Aba Botond. A hiány betömésére 20 milliárd forint hitelt is fel kell vennie a BKV-nak, míg a fennmaradó 8 milliárd forintot normatív támogatásként remélik a költségvetéstől. A költségcsökkentésnek járatok is áldozatul eshetnek.
A Fővárosi Önkormányzat maga is a pénzügyi összeomlás szélére kerülne a benyújtott költségvetés módosítások nélküli elfogadása esetén, így nem tud hozzájárulni a BKV hiányának csökkentéséhez - mondta Demszky Gábor. A 2004-es költségvetés tervezete nem rendelkezik az eredeti szabályozás visszaállításáról, így pénzhiány miatt több beruházás elmaradhat, lelassulhat - közölte.
Miskolcon egyelőre sem csőd, sem pedig a szolgáltatás ellehetetlenülése nem fenyegeti a városi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő közlekedési társaság helyzetét. A 2,45 milliárd forint saját, 1,69 milliárd jegyzett tőkéjű Miskolci Városi Közlekedési (MVK) Rt. helyzete stabil, és mint a cég képviselőitől lapunk megtudta: amennyiben sikerrel járna a BKV lobbizása, abban az esetben mintegy egymilliárd forint központi támogatásra számítanak. Egyébiránt a fővárosi lobbi egyszer már segített Miskolcnak: a kormány az elmúlt év végén 1 milliárd 823 millió forint hiteltől és annak járulékaitól kvázi megszabadította az MVK Rt-t. Az adósságkonszolidáció során átvállalt tőketartozást az MVK Rt. rendkívüli bevételként könyvelte el, ebből, valamint kamatmentes hitelből és vissza nem térítendő támogatásból vásárolna negyven buszt. Az önkormányzat terveiben egyébként nem szerepel az MVK Rt. privatizációja. A társaság fejlesztése viszont igen. Napirenden van az autóbuszpark további rekonstrukciója, valamint az elavult villamosok cseréje.
Szegeden és Debrecenben - az árkiegészítési törvénytervezet szerint - az arányos árkiegészítés helyébe lépő fix összegű rendszer bevezetése jelentene nagy érvágást a helyi tömegközlekedési vállalatoknak. A szegedi autóbusz-közlekedést biztosító Tisza Volán Rt. munkatársa a szolgáltatás színvonalának csökkenését is elképzelhetőnek tartja, amennyiben megvalósul a parlament előtt lévő tervezet. A helyi személyszállítást a menetdíjbevételekből, az árkiegészítésből, valamint 10-15 százalékos mértékben a cég egyéb jövedelmező üzletágainak eredményéből finanszírozza az állami tulajdonú vállalat. A szegedi villamos- és trolivonalakat üzemeltető, önkormányzati tulajdonban lévő Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) 86 millió forint árbevétel-kieséssel számol a fix összegű árkiegészítési rendszer bevezetése esetén. Dózsa Gábor ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy 13-15 százalékos tarifaemelést eredményezne a változás, amennyiben az utasokra hárítanák a kiesést. Az SZKT nem tudná állni az esetleges hiányt, így maradna az önkormányzati támogatás növelése - fűzte hozzá Dózsa.
A Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) 80 milliós kieséssel számol a fix ártámogatási rendszer bevezetése esetén. Itt átlagosan 20 százalékos drágulást jelentene a jelenlegi költségvetési tervezet megvalósulása. Amennyiben az önkormányzati tulajdonú Vagyonkezelő Rt. nem tudja finanszírozni az esetleges hiányt, a DKV fejlesztési terveinek egy részéről kell lemondani - fogalmazott Bak Ferenc gazdasági igazgató.
