Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai ingatlanlízing-piac a nemzetközi vállalatok befektetési hajlandóságától függően növekedik, jelenleg a lízingpiac 3-5 százalékát teszi ki. Ez az arány nemzetközi szinten 10-15 százalékos - tudtuk meg Magasházi Anikótól, a HVB Lízing Rt. (HVBL) ügyvezető igazgatójától. A lízingszövetség tavalyi adatai szerint a tagvállalatok mintegy 33 milliárd forint összegű szerződést kötöttek, ebből a HVBL 20 milliárd forintnyit. Idén az első félévben az összeg 12 milliárd forint, amiből a HVBL részesedése 53 százalék. E piac növekedése azonban eltörpül az autófinanszírozás rohamos bővülése mellett, az utóbbi időben a zöldmezős beruházások tempója sem növekedett.
Magasházi Anikó elmondta, hogy a lízingpiacnak nagyjából 50-50 százalékát adja a kereskedelmi és logisztikai ingatlanok, illetve a termelő üzemek finanszírozása. A HVBL lízing formájában finanszírozta a Philips győri termelőüzemét, a Kika bútoráruházakat, illetve a Baumax-hálózat egységeit. Az általuk jelenleg finanszírozott mintegy 70 projekt többsége zöldmezős beruházás. A jellemző üzletméret 3-5 millió euró, a következő kategória 8-10 millió euró, ennél nagyobb üzletek már ritkán adódnak. Az ügyvezető tapasztalata szerint a korábbi 8-10 éves futamidejű szerződések helyett - amelyek közül az elsők idén járnak le - az utóbbi időben már 10-20 évre szólókat kötnek. A lakáslízing a magyar piacon nem jellemző.
Földrajzi megoszlás szerint elsősorban Budapesten és környékén veszik igénybe az ingatlanlízinget, a vidéki városok közül meghatározó Győr és Székesfehérvár, összefüggésben azzal, hogy jellemzően azok a külföldi tulajdonú társaságok kötnek lízingszerződést, amelyek a 90-es évek második felében leginkább a fejlett régiókat részesítették előnyben. Az elmúlt egy-két évben ugyanakkor már kelet-magyarországi ingatlanprojektek esetében is találkozunk lízingalapú finanszírozással - mondta Magasházi Anikó.
Az ügyvezető igazgató a lízingügyletek előnyeként említette, hogy a bankokkal szemben a lízingcégek az ingatlanfinanszírozás mellett kulcsrakész megoldásokat, építésmenedzsmentet, jogi, adózási, számviteli szabályokban való útmutatást, illetve eszközlízinget is kínálnak. A lízing köztes út az eszközalapú és a fizetőképesség alapján történő forrásszerzés között, ahol a legfontosabb elem az ingatlan értékelése.
Az elmúlt időben a lízingcégeknek nem várt gondot okozott az illetéki jogszabályok változása. Emiatt a zöldmezős beruházások úgynevezett nyílt végű lízingelése került előtérbe a magyarországi Raiffeisen Bankcsoporthoz tartozó REM Rt.-nél is - nyilatkozta lapunknak Ritter Zoltán, a társaság ingatlanlízingért felelős vezető munkatársa. Korábban a lízingszerződésekre igen előnyös szabályozás volt érvényes: ha a lízingcég a megszerzett ingatlant két éven belül lízingbe adta, akkor csak 2 százalékos - kedvezményes - illetéket volt köteles fizetni, s a lízingbe vevő csak a futamidő végén, a maradványérték alapján fizette meg a 10 százalékos (vagy a mindenkori szabályoknak megfelelő mértékű) illetéket. Ezzel szemben a 2001-től érvényes szabályozás szerint a lízingcég a tulajdonszerzés időpontjában 10 százalékos illetéket köteles leróni az aktuális érték alapján. Ha olyan szerződést köt, amely biztosítja, hogy a lízingbe vevő az ingatlan tulajdonjogát is megszerzi (zárt végű lízing), akkor a lízingcéget a kedvezményes 2 százalék terheli, a lízingbe vevő azonban a kezdeti érték - és nem a maradványérték - alapján köteles további 10 százalékos illetéket leróni.
Az illetékszabályok változásával a visszlízing teljesen háttérbe szorult, mivel a forrásfelszabadítás e módja túl költségessé vált - állítja a szakértő. A zöldmezős beruházások esetében azonban ez a konstrukció előnyös, hiszen ebben az esetben csak a telekárra kell megfizetni a 10 százalékos illetéket, míg a felépítményre köthető egyszerű, nyílt végű lízingszerződés. Ebben a konstrukcióban csak a futamidő végén, a maradványérték alapján kell az építendő részre szóló lízingdíjat megfizetni. A REM Rt. ezen a területen jellemzően 200 millió forint feletti, egyedi üzletekkel foglalkozik.
A szabályváltozás hozta tetemes költségnövekedést ellensúlyozhatja a lízing hosszabb futamideje: a bankhitelek 5-7 évével szemben a lízingszerződések 8-10 éves futamidejűek. További előny lehet a bankhitellel szemben a magasabb finanszírozási arány: a lízingnél könnyen elérhető akár a 0 százalékos önrész is, hiszen a lízingcég a hitelező bankkal szemben tulajdonos, nem pedig jelzálogjogosult. A fentiek következtében itt kevésbé fontos a hitelképesség is. A lízingcég helyzetéből adódóan védettebb is, hiszen egy esetleges felszámolás nem érinti. Mindeme előnyök ellenére Ritter Zoltán szerint a bankhitelek és a lízingdíjak árazása közel azonos.
