Augusztus elején-közepén még úgy tűnt, hogy az aszályos időjárás következtében a tavalyi 3,5 millió hektoliternél 15-20 százalékkal kevesebb bor kerül a hazai pincészetekbe. Az elmúlt hetekben azonban kedvezően alakult az időjárás, s jelenleg - a szüreti munkák 90 százalékos állásánál - már arra számítanak a szakemberek, hogy a tavalyihoz hasonló lesz a termés - tájékoztatta lapunkat Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára.
(A csapadék következtében ugyanis a késői fajtáknál a szőlőszemek még jelentős mértékben növekedtek, míg Tokajban az aszúsodásra volt jó hatással az eső.) Ez különösen annak fényében kedvező, hogy a szárazságon kívül a fagy is súlyos gondokat okozott, különösen a csongrádi és a kunsági borvidékeken. A minőségre viszont jótékony hatással volt a nagy meleg. A Csabagyöngyéből és az Irsai Olivérből készült borokat már lehet kóstolni, s ez alapján elmondható, hogy a fehérborokból jó évjárat lesz az idei, a vörösboroknál pedig egyenesen kiváló minőségre számítanak a borászok.
A korábbi prognózisok ugyanis megalapozottak voltak, s a fehér szőlő esetében átlagban 20 százalékos árnövekedést regisztrálhattak. Így az átvételi árak kilogrammonként fajtától függően 55-100 forint között mozogtak. Kék szőlők esetében ennél kisebb mértékű, 15 százalékos drágulás történt, 65-120 forintot kínáltak a felvásárlók a termésért. Villányban azonban a Cabernet kilogrammjáért 150-160 forintot is adtak. A változások következményeként az új borok ára bizonyosan emelkedik majd a szezonban - tájékoztatott Urbán András. Hasonló változást okozhat, ha a jövedéki adó jövőre 12 forint lesz literenként. Ez elsősorban az alacsonyabb árfekvésű, asztali borok esetében okozhat változást. A HNT egyébként azt javasolja, hogy ne legyen jövedéki adó a borra, hiszen ez - Franciaország kivételével - az EU-ban sem létezik.
Kedvező tendencia az is, hogy a belföldi piac kiegyensúlyozottabbá vált. Az elmúlt évek felhalmozódott készletei lényegesen apadtak, ám a hazai igények teljesítése nincs veszélyben. Urbán András hozzátette, hogy elsősorban az asztali borok esetében csökkentek a tartalékok, minőségi borokból nagyok a készletek. Ugyancsak pozitív változás, hogy az első hét hónapban - elsősorban a hordós bor exporttámogatásának köszönhetően - 12 százalékkal, 448,1 ezer hektoliterre nőtt a külpiacon eladott magyar nedű mennyisége. Az elmúlt év folyamán több nagy tradícióval rendelkező borversenyen is rendkívül jól szerepeltek a magyar borok, ami révén nőtt az érdeklődés irántuk, s ez is hozzájárul a növekvő eladásokhoz. Mindez az árakra is hatással volt: az átlagos exportár az említett időszakban 13 százalékkal emelkedett. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy január és július között az import is élénkül, összesen 53 ezer hektoliternyi bor érkezett az országba, míg tavaly egész évben 70 ezer hektolitert szállítottak a magyar piacra.
