Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi napokban mérséklődött az orvossztrájk veszélye az egészségügyben, ám egyelőre csak kissé enyhült a feszültség. Bár az egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseit szabályozó törvénnyel kapcsolatban több konkrét kérdésre nem kapott választ, elfogadható megoldást és garanciákat a Magyar Orvosi Kamara (MOK), mégis vannak reménykeltő lépések - mondta lapunknak Éger István, a MOK elnöke. Ezt mutatja például a parlament egészségügyi bizottságának ülésén beterjesztett kormánypárti módosító indítvány arról, hogy az új jogszabályt a „Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről” címűre változtassák. Ezzel gyakorlatilag teljesülne az egyik MOK-követelés, hogy az új rendelkezés címe ne jogállási törvény legyen.
A munkabeszüntetést csaknem egy hónappal ezelőtt helyezte kilátásba a MOK, amikor a tervezett törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott elvárásaikat - a szakmai szervezet szerint - sokadszorra hagyták figyelmen kívül a kormányzati tárgyaló felek, s erre válaszul a kamara bejelentette: érdekeik érvényesítésére akár sztrájkba is lépnek az orvosok. Ehhez a MOK az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetében (EDDSZ) talált szövetségest, amire azért volt szükség, mert csak szakszervezeti jogosítványokkal bíró szervezet jogosult arra, hogy egy sztrájkot megszervezzen és lebonyolítson.
A sztrájk teljes költségigényét még nem dolgozta ki a MOK; Éger szerint a szervezés nem igényel túl nagy kiadást, ha a szakszervezet és a kamara különböző szintű szervei között megfelelően működnek a kommunikációs csatornák. Jelentős összegbe kerülhet viszont a lakosság korrekt tájékoztatása, amihez valószínűleg a különböző hirdetési lehetőségeket is igénybe kell venni. Egy esetleges sztrájk anyagi kihatása lenne az is, hogy az intézményeknek bevételkieséssel kellene számolniuk.
A lakosság tájékoztatásának kiadásait a sztrájkot szervező szövetségek vállalják, emellett a 40 ezret meghaladó MOK-tagság névre szólóan megkapta azt az értesítést, amelyben az esetleges munkabeszüntetést kiváltó okokról. E levelek postai költsége mintegy kétmillió forint volt, melynek forrásához egy gyógyszergyári termék szórólapjának mellékelésével - mint egy directmail-akciónál - jutott a MOK.
A munkabeszüntetés miatti bevételkiesés hátrányait - az elnök szavai szerint - az intézményeknek maguknak kell vállalniuk. Ez azért lehet különösen problémás, mert az egészségügy különböző intézményeit eltérő mértékben érintené a munkabeszüntetés, különösen akkor, ha az elhúzódna. Ebben az esetben a legnagyobb anyagi hátrányt valószínűleg a járóbeteg-szakellátás szenvedné el, mivel annak társadalombiztosítási finanszírozása a teljesítménytől függ. Szinte alig éreznék meg azonban a sztrájk anyagi árnyoldalát a háziorvosok, akik a napi teljesítménytől teljesen függetlenül kapják meg pénzüket.
Huszár András, a MOK etikai bizottságának elnöke szerint a kamara etikai statútuma is kimondja: a beteg érdeke a legfőbb törvény, amit az egyik napilapnak nyilatkozva azzal erősített meg, hogy csak akkor engedhető meg a sztrájk, ha egyetlen állampolgár egészségét sem veszélyezteti, ha a beteg érdekei nem sérülnek és a sürgősségi, illetve az ügyeleti ellátás biztosított. Éger is kiemelte: a beteg semmiképpen nem szenvedhet hátrányt.
Előzetes elképzeléseik szerint az országosra tervezett sztrájk időtartama alatt nagyjából az ügyeleti időszakra jellemző ellátási szintet nyújtják majd a gyógyító intézmények dolgozói. Tehát minden sürgősségi, veszélyes, fájdalmas, akut esetet ellátnak, a kevésbé sürgősek kezelését viszont későbbre halasztanák. Hogy mi minősül sürgősnek és mi nem, annak előzetes szakmai egyeztetés során kell eldőlnie, amelyen minden érintett fél részt vesz, köztük például az ellátás minőségéért felelős Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is. Éger szavai szerint a sztrájk ideje alatt az intézmények dolgozói természetesen a munkahelyükön tartózkodnak, szükség esetén tehát „hadra foghatók”.
