A Külügyminisztérium szóvivője cáfolta a The New York Times azon információját, miszerint Magyarország már áldását adta iraki rendőrök taszári kiképzésére. Magyarország hivatalos felkérést még nem kapott, így erről nem is született döntés - nyilatkozta lapunknak Tóth Tamás. A Külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az amerikaiakkal folytatott egyeztetések során a magyar tárgyalók többször jelezték: Magyarország szívesen venné a taszári bázis - például - kiképzésre való ismételt hasznosítását. Ezt követően az Egyesült Államok több szövetséges tagországot is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy lehetőséget adnának-e iraki rendőrök kiképzésére, jelezve, hogy kedvező előzetes válasz esetén a felkérést hivatalosan is megismétlik. A kormány illetékesei kedvező elvi választ adtak, mivel a felajánlás a nemzetközi terrorizmus elleni harcban és Irak újjáépítésében vállalt kötelezettségekkel összhangban lenne - tette hozzá Tóth. Kiemelte, hogy a magyar fél mindezt csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha az amerikaiak garantálják a biztonságot.
A The New York Times szerint másfél év alatt 28 ezer iraki rendőrt képeznének ki Kelet-Európában, de Tóth ezt nem tudta megerősíteni. Így - egyelőre - nemcsak az bizonytalan, hogy hány irakit képeznek ki Taszáron, hanem az is, hogy egyáltalán jönnek-e, s ha igen, akkor Magyarország pontosan milyen szerepet vállal. Annyi azonban biztos, hogy a költségeket az amerikai fél állja majd. Az eddigi taszári tapasztalatok alapján azonban nem csak gyorsan jelentkező, nagyobb munkaerőigényre, hanem a kiképzést követően gyors leépítésre is számítani kell.
Az iraki háború után mintegy háromszáz, határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott dolgozójától vált meg az amerikai hadsereget kiszolgáló Brown and Root társaság. A foglalkoztatottak számát ugyanis mindig a taszári repülőteret bérlő amerikai hadsereg igényeihez igazítják, így a dolgozók száma egy időben elérte az ezret. Ugyanakkor magyar beszállítók számottevő volumenben nem tudtak bekapcsolódni a Brown and Root kiszolgálásába, a megrendeléseket amerikai és nyugat-európai cégek kapták. Mindemellett a csökkenő amerikai jelenlét mind kevesebb lakás- és házbérlést jelentett, a katonák kereskedelemre gyakorolt hatása pedig minimális volt.
