A világ energiafelhasználása eközben tovább nő, amit a megújuló energiaforrások villamosenergia-kapacitása várhatóan nem lesz képes követni, emellett pedig néhány atomerőmű leállítása is folyamatban van. Így a fosszilis tüzelőanyagokból származó villamosenergia-termelés növekedése várható, ez pedig magával vonja a szén-dioxid-kibocsátás emelkedését.
A villamos energia hatékony előállítása és felhasználása napjaink egyik „legégetőbb” problémája, hiszen az energiaköltségek csökkentésével egy-egy ország gazdaságának versenyképessége is növelhető.
Az ENSZ előrejelzése szerint az 1990-ben mért 9 milliárd tonna olajegyenértékről 2050-re 20 milliárd tonnára nő a felhasználás, és a legoptimistább - az energiahatékonyság jelentős növekedésével számoló -, forgatókönyv szerint is 13 milliárd tonna lesz. A kilencvenes évek elején évi mintegy hatmilliárd tonna szén került a légtérbe a tüzelőanyag-felhasználás révén, amely a humán eredetű szénemisszió 75 százalékát tette ki. A szén-dioxid-koncentrációt úgy kellene a jövőben „beállítani”, hogy az még elfogadható értékű, azaz legfeljebb 0,5-2,5 Celsius fok közötti felmelegedést okozzon. Ez évente maximum 7,5 milliárd tonnás kibocsátást jelent, melyet a környezetvédelmi beruházásokkal, valamint folyamatos csökkentéssel 2040-re évi 1,5 milliárd tonnára lehetne leszorítani. Ezzel szemben az energiafelhasználás jelenlegi trendjei szerint 2025-ben már több mint 11 milliárd tonna szén kerül majd a légtérbe.
Az EU elvárásai szerint a jelenlegi tagországoknak az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát 2010-re a jelenlegi 6-ról 12 százalékra kell növelniük. Ez ma Magyarországon 3,6 százalék, és az energiapolitika elvárása ennek megduplázása 2010-re. Jelenleg a villamos energia 0,5 százalékát állítják elő megújuló energiaforrásból, és ez optimista becslések szerint sem érheti el az 5 százalékot 2010-re. Ezt Brüsszel is figyelembe vette, mert a 2010-re elérendő értéket 3,5 százalékban határozta meg az eredetileg tervezett 11,5 százalékkal szemben.
