Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gazdaság jelenlegi szerkezetével képtelen lesz csatlakozni az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz, éppen ezért át kell alakítani - hangzott el a hét végén megrendezett röjtökmuzsaji vezérigazgató-találkozón Palánkai Tibornak, az EUKK elnökének előadásán. Palánkai kifejtette, hogy bár a magyar gazdaság az utóbbi öt év felzárkózásával jócskán lefaragott hátrányából, az uniós szintet a jelenlegi növekedés mellett 20-25 év alatt lesz képes elérni.
A múlt őszi vezérigazgató-találkozón még csak feltételes módban lehetett beszélni a csatlakozásról, idén azonban az összes előadó mondandója ekörül forgott. Nyoma sem volt ugyanakkor túlzott optimizmusnak. Az alaphangot idén is az első nap felszólalt előadók, így Hankis Elemér szociológus és Fodor István, a magyar Ericsson elnöke adták meg. Hankis az új világrendről, az USA politikai és gazdasági birodalma mellett kibontakozó kisebb impériumok létrejöttéről beszélt, ám nem foglalt állást arról, hogy a magyar cégeknek milyen nemzetközösségekhez kell majd igazodniuk. Erre azért nem lehet még választ adni, mert jelenleg az új világrend vagy világrendek kialakulásának elején tartunk.
Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódott Keresztesi Jánosnak, a Sun Microsystems hazai leányvállalata vezérigazgatójának előadása is. A menedzser véleménye szerint minden technikai forradalom után komoly depresszióba esik a világgazdaság. Jelenleg éppen egy ilyen időszakban vagyunk, az információtechnológia, az internet, a mobiltávközlés robbanásszerű fejlődése utáni periódusban. Szerinte a gondok egyik forrása a tőke elfordulása a internetes vállalatoktól. Jelentős pénzelszívó hatása volt a harmadik generációs mobiltávközlési szolgáltatási jogok értékesítésének is: elsősorban az EU-tagállamok mohósága miatt kerültek ezek túl sokba a cégeknek.
A találkozó másik fő témája a vállalatok versenyképességének megőrzése volt. Ezt az EU-csatlakozás miatt minden vezető a magyar gazdaság egyik legfontosabb problémájának tekinti. Sivák József, a MeH helyettes államtitkára szerint nem állnak rosszul e tekintetben a magyar cégek, legalábbis a leendő tagországok vállalataihoz képest. A KPMG szakértője, Matolcsy János ezzel szemben úgy véli, hogy a helyzet elég komoly, sőt az IMF hét végi figyelmeztetése a túlzott bérkiáramlás miatt arra utal, hogy a külső szemlélők is a versenyképesség romlásától tartanak.
Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. vezérigazgatója a privatizáció újraindításáról beszélt. 2003-ban a kormány a harmadik legnagyobb bevételi forrásnak tekinti a magánosítást. Nyolc évvel ezelőtt, 1995-ben 481, 1997-ben pedig 350 milliárd forintot tett zsebre az állam az eladott javak után, idén 196 milliárd forint bevételt remélnek, jövőre pedig a 215 milliárdot.
