Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az év elejével megtörtént a villamosenergia-ipari liberalizáció első lépése. Mik a Mavir Rt. tapasztalatai az eltelt időszakról?
- Január 1-jén megnyíltak a keretek arra, hogy az évi 6,5 gigawattóránál többet fogyasztók kilépjenek a közüzemi rendszerből, és beszerezzék önmaguk számára a villamos energiát. Ezt persze csak bizonyos törvényi korlátok között tehetik meg - ilyen például az 50 százalékos importszabály. Tapasztalataink szerint a kisebb fogyasztók óvatosabban reagáltak a piacnyitásra, míg a nagyobb cégek - amelyek fel tudtak készülni erre a folyamatra - éltek a liberalizáció lehetőségével.
- A kisebbek nincsenek nehezebb helyzzetben?
- Véleményem szerint az év hátralévő részében a kisfogyasztók is keresik majd a lehetőséget, hogy költségeik csökkentése érdekében kilépjenek a piacra. Számukra viszont várhatóan valóban problémát jelent majd a hazai áramkínálat korlátozottsága. Ez a korábbi villamosenergia-törvényből adódik, mely szerint a teljes kapacitást az MVM Rt.-nek kellett megvásárolnia, így viszonylag kicsi a szabad kapacitás. Ráadásul ennek az ára sem kedvez a kicsiknek.
- Ön szerint év végére a feljogosított fogyasztók hány százaléka lép ki a szabadpiacra?
- A hatályos jogszabályok szerint a magyarországi fogyasztók mintegy 30 százaléka léphet ki a szabad villamosenergia-piacra. Magyarország éves fogyasztása mintegy 39 millió megawattóra, ennek 30 százaléka pedig mintegy 13 millió megawattórát tesz ki. Január elejétől mostanáig összesen csak 622 ezer megawattórányi importkapacitást vásároltak meg a fogyasztók a szabadpiacon. Már érzékelhető viszont a piac további élénkülése, így akár elképzelhető az is, hogy év végére a lehetséges fogyasztók 20 százaléka önálló beszerző lesz.
- Milyenek a Mavir kapcsolatai a szomszédos országokkal?
- Minden országnak arra kell törekednie, hogy a saját fogyasztóit kielégítse, úgy, hogy közben nemcsak a belső, hanem a nemzetközi előírásoknak is eleget tesz. Emellett például előfordulhat az is, hogy a Franciaországból Olaszországba tartó import egy része Magyarországon keresztül folyik, amely így terheli az átviteli kapacitásokat. Általánosan elmondható, hogy bár Európa már majdnem közös állam, még sincs összehangolva az országok regulációja, sőt a különböző működési modellek harmonizációjára sincs semmilyen törekvés. Így általában arra kényszerülünk, hogy a szabad kapacitásokat megosszuk a szomszédos országokkal, és azt kell mondjuk, hogy a megosztott részeket mindenki a saját regulációja szerint osztja el.
Ilyen korlátos viszonyok között a hazai piac igényeit többé-kevésbé lehet kielégíteni. A magyar-osztrák, magyar-szlovák határra együtt mintegy 1100 megawatt, az ukrán határra 450 megawatt importot lehet lekötni, míg a román és a jugoszláv rendszer egyelőre nem jár velük párhuzamosan; Horvátország jelenleg nem exportképes, Szlovéniával pedig nincs kapcsolatunk. A Mavir most ilyen módon mindössze 300 megawatt felett diszponálhat. Ez a szám jövőre akár a duplájára is emelkedhet, a készülő rendeletek szerint ugyanis nem fordulhat majd elő, hogy a rendszerirányítót megkerülve kössenek le szállításokat.
- Az importszabály megszűnésével mennyiben változhat a Mavir munkája?
- Amennyiben megszűnik az 50 százalékos importstop, úgy a Mavir munkája, éppen az országok közötti szabályozási rendszerek különbözősége miatt, bonyolultabbá válhat. Elképzelhető, hogy akad majd kizárólag importból vásároló fogyasztó, amit valahogy szabályozni kell. Amire az országok rendszerirányítóinak figyelniük kell, az az, hogy mindig annyi forrás legyen, mint amennyi fogyasztó. Ezt a problémát várhatóan a jövőben még az is bonyolultabbá teszi, hogy a feljogosított fogyasztók úgynevezett „zsinór villamos energiát”, azaz a nap 24 órájában ugyanazt a mennyiséget kívánják fogyasztani. A hazai erőműszektornak így ki kell elégítenie a csúcsigényt. Viszont ha az éjszakai fogyasztás tovább csökken, akkor bizonyos mennyiségű villamos energiát mindenképpen exportálnunk kell. A tapasztalat az, hogy az éjszakai áram ára ugyan töredéke a nappaliénak, de még sincs rá igény.
- Milyen feladatai lehetnek a Mavirnak a paksi atomerőműben történt üzemzavarok miatt?
- Az atomerőműnek naponta jelentést kell tennie a rendszerirányító felé az aktuális helyzetről és a napi feladatokról. Hetente tárgyalunk a Magyar Villamos Művek Rt.-vel, kéthetente pedig a Mol Rt. bevonásával az operatív tevékenységek végrehajtását is meg kell beszélni. A krízis-munkabizottság havonta ül össze.
- Milyen évet zárt tavaly a társaság, és mit várnak az idei évtől?
- A Mavir a tavalyi év végéig még az MVM tulajdonában volt, és az eddigi adatok szerint a társaság vesztesége üzemi szinten meghaladta a 110 millió forintot. Ezt követően cégünk átkerült a gazdasági tárca tulajdonába. Terveink szerint idén nullszaldó körüli üzemi eredményt és legalább 43 milliárd forintos árbevételt kívánunk elérni - bár elég nehéz bármit is mondani, hiszen árbevételünk a villamosenergia-forgalomtól függ.
