Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A drágakövek így vagy úgy minden emberre hatással vannak. Színük, szépségük és kopásállóságuk szerint mintegy ötvenféle ásványt sorolnak a szakemberek a drágakövek kategóriájába. Ezzel együtt azt, hogy pontosan mit is nevezünk drágakőnek – azaz gemmának –, mégis nagyrészt az éppen aktuális divat dönti el. Sokak szerint azonban csak az öt „császár”, az öt legértékesebb kő – a rubin, a zafír, az igazgyöngy, a smaragd és természetesen a gyémánt – mondható drágakőnek. Persze minden kő annyit ér, amennyire az ember tartja, így például volt olyan időszak, amikor a kovakövet különleges tulajdonságai miatt ugyanúgy megbecsülték, mint a gyémántot.
Az említett három paraméter közül kettőt az idők folyamán egzakt módon meghatároztak. Ma már a szerves és a szervetlen drágaköveket egységnyi súlyban, azaz karátban mérik. A mértékegység eredetéről több legenda is szól, ám szakmai körökben mind közül a szentjánoskenyérfához kötődőt tartják a legmegalapozottabbnak – derül ki Raymond J. L. Walters Drágakövek ereje című könyvéből. E szerint a keleti és mediterrán vidékeken honos, a szárazságot igen jól tűrő szentjánoskenyérfa apró fekete magját használták a drágakő-kereskedők a drágakövek súlyának mérésére. Egy szentjánoskenyérmag átlagos súlya körülbelül megfelel a mai 1 karátnak. Ahogy a mérlegskálák egyre pontosabbak lettek, a drágaköveket milligrammokban kezdték mérni, ám a mérlegek még így túlságosan eltérőek voltak, annál is inkább, mert még sokan ragaszkodtak az ősi módszerhez. Ezért egyeseknél például a karát 190 milligramm, míg másoknál 215 milligramm volt. Ezen eltéréseket elkerülendő végül 200 milligrammban határozták meg egy metrikus karát súlyát.
A másik módszer a szervetlen drágakövek keménységének meghatározására szolgál. Ennek alapját a Mohs-féle, 1-től 10-ig terjedő skála jelenti, amely a német ásványkutató, Friedrich Mohs után kapta a nevét. A skálán a legpuhábbnak tartott kő a zsírkő, míg a legkeményebb, 10-es besorolású természetesen a gyémánt. Az egyes pontok között azonban lényeges különbségek lehetnek, a gyémánt ugyanis például 150-szer keményebb, mint a föld következő legkeményebb ásványa, a korund, amely egyébként kilences besorolású.
