Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár jelentős vásárlóerő-növekedéssel számol a tagjelölt országokban a GfK Austria piackutató, 2015-ig az a legjobban álló jelölteknél sem érheti el az EU jelenlegi átlagát. A százpontos skálán – ahol a 100 az európai átlagot testesíti meg – a magyar lakosság egy főre jutó vásárlóereje tavaly 53 pont volt, 2015-re pedig 69 pontot prognosztizálnak, ami a harmadik helyre lehet elég a csatlakozók rangsorában. A legnagyobb egy főre jutó vásárlóerővel Szlovénia bír, esetében a tavalyi 73 pont után 2015-re 93-at jósolnak az osztrák elemzők. A cseh osztályzat tavaly 63 pont volt, ami 13 év alatt 80-ra kúszik fel. A szlovákok egy főre jutó vásárlóereje gyakorlatilag megegyezik a magyarokéval.
Az osztrák GfK szerint az egyik leglassúbb vásárlóerő-növekedést Lengyelország produkálja majd, ott a jövő évtized közepére 52 pontot várnak szemben a tavalyi 42-vel.
A GfK elemzői összehasonlították egyes fogyasztási cikkek árát a különböző országokban. Eszerint a visegrádi országok közül Magyarországon a legdrágábbak az élelmiszerek, kivéve a gyümölcsleveket és a margarinokat. Ugyanakkor amikor az adatsorhoz hozzáemelték az osztrák számokat is, kiderült, hogy csak a csokoládék kerülnek többe Magyarországon, mint Ausztriában.
A ruházati cikkek esetében csak a csehországi árak alacsonyabbak a magyarországiaknál – derül ki az elemzésből. A GfK adatai szerint például egy férfiing itthon átlag 8,2 euróba kerül, míg a cseheknél 7,5-be. Ugyanezért az osztrákoknál 10,8 eurót kell adni. A férfinadrág ára Magyarországon átlagosan 14,5, a cseheknél 9,4, az osztrákoknál 35,3 euró. Egy női blúz itthon átlag 8,6 euróba kerül, míg Csehországban 7,2-be, Ausztriában pedig 33,8 euróba.
