Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folyamatban van az In-Forrás XXI. Informatikai Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kht. végelszámolása - mondta el lapunk érdeklődésére Kovács Ferenc, a cég végelszámolója, a Reorg Gazdasági és Pénzügyi Rt. igazgatója. A kht. idén január 1-jétől kezdődő végelszámolásáról tavaly decemberben a tulajdonos Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter - akkor Kiss Elemér - alapítói határozattal döntött, rendelkezve arról is, hogy a végelszámolást a Reorg végezze.
Kovács Ferenc elmondta: végelszámolóként semmilyen büntetőfeljelentést nem tett, s nem is tud ilyenről a céggel kapcsolatban. A szerződések áttekintése kapcsán arról szerzett információt, hogy az előző ügyvezetés különböző ügyekben peres eljárást akart indítani, de keresetet végül is nem adott be. A végelszámoló lassan befejezi a kht. egyes feladatainak áttekintését, illetve az átvételükre irányuló tárgyalásokat, s ez év végéig a végelszámolás akár be is fejeződhet. Ehhez természetesen meg kell valósulniuk a végelszámolás feltételeinek, köztük annak is, hogy a jogutód nélkül megszűnő kht. eleget kell tegyen kötelezettségeinek - zárta nyilatkozatát Kovács Ferenc.
Az IN-Forrás XXI. Kht. Keller László közpénzügyi szereplései kapcsán került többször is előtérbe, a MeH közpénzek felhasználását ellenőrző államtitkársága feljelentést is tett ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK). Az addigi vizsgálatok szerint a főként a távmunkát népszerűsítő, 2001 őszén alapított kht. mintegy 50 millió forint értékű számlát fizetett ki jogosulatlanul. A tulajdonosi jogokat gyakorló MeH-ben ezért visszahívták a felügyelőbizottsági tagokat és leváltották az ügyvezetőt. Az ügy átkerült az Országos Rendőr-főkapitányságra (ORFK), ahol november végén még hűtlen kezelés minősítéssel folytattak nyomozást a MeH-alapítású cég kifizetéseinek jogosságát vizsgálva - számolt be akkor a HVG.
Az IN-Forrás-ügybe idén februárban a Mavip Kft. is bekerült: az ORFK szervezett bűnözés elleni osztálya a kft.-nél is nyomozni kezdett, mivel a kht. 150 millió forintos támogatást perelt vissza tőle. A MeH tavaly tavasszal, még a választások előtt írt ki gyorsított eljárású közbeszerzési pályázatot rádió- és televízióműsorok elérhetőségére alkalmas internetes rendszer működtetésére és fejlesztésére, amelyet a Mavip nyert meg. Király József, a kft. ügyvezető igazgatója azonban már ezt megelőzően, 2001 októberében felajánlotta Stumpf István akkori kancelláriaminiszternek, hogy cége kiépít egy olyan egyedi rendszert, amely a hazai és a szórványközösségekben élő magyar hallgatók-nézők naprakész tájékoztatását és szórakoztatását segíti, erősítve Magyarország jó hírnevét is. A történetbe e pályázat kapcsán került Sík Zoltán, akkori informatikai kormánybiztos is, aki több szerződést is kötött az ügyben. Az IN-Forrás a szeptemberi ügyvezetőváltás után kérte a Maviptól az elszámolást, ám a kft. csak a szerződéskötés előtt kelt számlákat tudott bemutatni.
Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ORFK szervezett bűnözés elleni osztályán még nyomoznak az IN-Forrás ügyeiben. Baranyi Róbert ügyvéd, gazdasági büntető szakjogász arra a kérdésünkre, hogy a végelszámolás folyamatát mennyire befolyásolhatja egy időközben megindult büntetőeljárás, elmondta: büntetőeljárás csak természetes személy ellen folyhat, jelen esetben - hűtlen kezelést feltételezve - a kht. vezetője ellen. Ugyanakkor, ha a társaság a végelszámolás során eleget tesz a jogszabályi feltételeknek, akkor minden további nélkül jogutód nélkül megszűnik, és törlik. Ha azonban például a bűnüldöző szerv zárolja a kht. bankszámláján lévő összeget, a pénz a későbbiekben nem osztható fel - hiába döntött esetleg így a tulajdonos -, vagyis a társaság nem tud nyilatkozni arról, hogy a vagyonfelosztásnak nincs akadálya. Amíg ez az akadály el nem hárul, a végelszámolás nem fejezhető be. Ha a közpénz egyéb cég(ek)be vándorolt, akkor a hatóság náluk is élhet a zár alá vétellel. Mindezen intézkedések azonban feltételezik a kht. illetékes vezetőjével szemben a gyanú alaposságát. A végelszámoló mindenesetre, átvizsgálva majdnem a teljes IN-Forrás-anyagot, nem tett feljelentést, így nyilvánvalóan nem értékelt úgy egy olyan adatot sem, hogy az bűncselekmény alapos gyanújára utalna.
