Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai uniós csatlakozás közeledtével a bioüzemanyagok - a bioetanol és a biodízel - piaca is újra életre kelhet. A bioetanol felhasználása szélesebb körű lesz, hiszen a Mol Rt. vélhetően átveszi és bekeveri azt az üzemanyagba, így a hazai szeszipari kapacitások kihasználtsága - amely ma még igencsak gyengének mondható - ugrásszerűen javulhat. Emellett a biodízel piaca is élénkülést mutat. Néhány évvel ezelőtt már kísérletet tettek a termék magyarországi felfuttatására, ám a program szinte még csírájában elhalt. Pedig már akkor is tudott volt, hogy az unióban jelentős mértékben támogatják a bioüzemanyagok előállítását. A napokban azonban megjelent a biodízel kísérleti termelését, illetve a felhasználás támogatását szabályozó kormányrendelet. E szerint azok a mezőgazdasági termelők, akik részt vesznek a - jelenleg két - kísérleti üzem integrációjában és igazolni tudják az alkalmazást, literenként 30 forint támogatást igényelhetnek vissza, aminek a fedezete biztosított az idei büdzsében.
Szakmai körök szerint viszont a jelenlegi szubvenció még mindig kevés, s a termelést egyelőre nem lehet gazdaságosan végezni. Ennek egyik oka a zártkörű értékesítés, amelynek feloldásával lényegesen javulna a helyzet.
Valószínűleg a közelgő uniós csatlakozásnak köszönhető, hogy a korábbi tetszhalott állapot után immár két üzem is lassan újra kész a termelésre. A Közép-tiszai Mezőgazdasági Rt.-nél december közepén már meg is történt a műszaki átadás. Sas János, a társaság gazdasági igazgatója lapunknak elmondta, hogy a mintegy 3 ezer tonna kapacitású biodízelüzem bekerülési értéke - a szükséges infrastruktúrával együtt - 350 millió forint volt, ezt azonban szeretnék hamarosan megháromszorozni. A jelenlegi teljesítmény mellett egyébként 5,5-6,0 ezer hektárról vásárolhatnak fel repcét és napraforgómagot. A másik beruházás az Intertran Kft. részéről még folyamatban van.
Hanzély György, az agártárca szakmai főtanácsadója lapunknak elmondta, hogy a szabályozás és a szubvenció az EU-tagság után bizonyosan átalakul - várhatóan nyitottabbá válik majd a rendszer. Jelenleg ugyanis csak az említett zártkörű, azaz mezőgazdasági termelők általi felhasználást engedélyezik. A korlátozások enyhítése révén azonban vélhetően már közlekedési vállalatoknál, nemzeti parkokban (erőgépek működtetéséhez), valamint hajózási társaságoknál is lehet majd használni biodízelt, igaz, valószínűleg dízelolajba keverve. Erre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakemberei szerint vélhetően 2005-től lesz mód. A piacot azonban nem kívánják teljesen megnyitni, ugyanis szeretnék elejét venni az olajszőkítésekhez hasonló ügyleteknek.
A biodízel-előállítás, illetve a szükséges alapanyag - elsősorban a repce - termelése szakmai körök szerint a mezőgazdasági termelőknek jelenthet könnyebb, kiszámíthatóbb megélhetést. Aki ugyanis részt vesz a programban, az biztos bevételre számíthat. A jövedelmező termeléshez ugyanakkor hektáronként legalább 2 tonna fölötti átlaghozamokat kell produkálni, míg a hazai átlag egyelőre csak 1,75 tonna körül mozog. Ezzel együtt a programnak van létjogosultsága, hiszen Brüsszel szeretné elérni, hogy 2005-re a közlekedési célú üzemanyag-felhasználás 2 százaléka megújuló energiaforrásokból származzék. A volumennek évente 0,75 százalékkal kellene feljebb kúsznia, amely így 2010-re elérné az 5,75 százalékot. Valószínűleg a közelgő csatlakozás miatt is azonban nem eldöntött, hogy mindez előírás vagy csupán ajánlás lesz-e. Az EU törekvése az erős kínálati agrárpiaca miatt érthető, így ugyanis nagyban elősegíthetné a termelés diverzifikációját és a szektor versenyképességének javulását.
A körülményeket figyelembe véve a biodízel-termelés iránt mind nagyobb lesz az érdeklődés Magyarországon is, s komoly tőkebeáramlásra lehet számítani. Szlovákiában például a Slovnaft már évi 600-800 ezer tonnát kever a kőolaj alapanyagú dízelolajba. Ausztriában nyitottabb a piac, ott a gyártó üzemeknél vásárolható e speciális üzemanyag, míg Németországban biodízelkutak is működnek. Lengyelországban viszont - hasonlóan a magyar helyzethez - jelenleg még csak a „kísérleti fázisnál” tart a biodízel ügye.
