Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A csütörtöki „csoda” után árnyaltabb banki gyorsjelentések láttak napvilágot pénteken. Igazi örömre csak a Budapest Bank háza táján van ok, bár az MKB és a CIB is csak a bázisadatokhoz képest érezheti rosszul magát.
Jelentős mértékben megugrott a Budapest Bank profitja: a 2001-es 2,76 milliárd forintos konszolidált, mérleg szerinti eredményt 6,37 milliárd forintos profitadat váltotta. A kamatbevételek 4 százalékos bővülésével szemben a jutalék- és díjbevételek 13,5 százalékkal növekedtek. A jó eredmény azonban döntően annak köszönhető, hogy a bevételnövekedésre csökkenő költségszint mellett került sor, illetve hogy összességében 1,2 milliárddal visszaesett a céltartalékteher. A bank az említettek ellenére sem fizet majd osztalékot.
Rontott eredményességén a CIB Bank Rt. A bankcsoport 10,476 milliárdos adózás előtti eredménye 11,6 százalékkal marad el az elmúlt évitől. A pénzintézet egyike azon kevés banknak, amelynél a nettó kamatbevétel dinamikusabb - 25 százalékos - növekedést mutat, mint a nettó díjbevétel 11,3 százalékos bővülése. (Ez is érthetővé teszi, miért is kezdett díjat szedni a pénzintézet a folyószámla-vezetésért.) A bank eredményét a szolgáltatásbővítéssel járó költségek drasztikus, 35 százalékos növekedése húzta le, s az itteni több mint 5 milliárdos többletkiadásra csak sovány vigasz volt, hogy a bank a tavalyinál jobb egyenleggel került ki a céltartalékolás és -visszaírás kettőséből. Lapunk információi szerint magának a banknak az eredménye 20 százalékkal nőtt.
Az MKB 11,48 milliárd forintos adózás előtti nyeresége 24,22 százalékkal marad el a 2001-es eredménytől. A nettó kamatbevétel 3,7, a nettó díjbevétel 11 százalékos növekedést mutat, ám a banki költségek ezt meghaladóan, 13,6 százalékkal növekedtek. A bázisadatokat jelentősen javította az országkockázati tartalék felszabadításából származó 2,4 milliárd forint, míg az idei számokat a 2001-es évit több mint háromszorosan meghaladó céltartalékképzés is rontja.
A Daewoo Bank üzleti aktivitása csökkent. A gondot ugyanakkor az jelenti, hogy az üzleti tevékenység szűkülése nem járt a költségek csökkenésével, s jelentősen rontja a számokat az egyéb ráfordítások soron jelzett 1,56 milliárdos költség. A bank 150 millió forint alatti üzleti eredményét csak a rendkívüli eredményként elszámolt 534 millió forint javítja fel.
Az adatok szerint nem sikerült a másfél milliárd forintos veszteséghatáron belül tartani a Postabank eredményét. Az 1,7 milliárdos mínusz ugyanakkor közel 20 százalékos javulást mutat a 2001. évihez képest. A bank növelni tudta bevételeit, miközben kínosan vigyázott költségeire. Ezek a bevételektől elmaradóan, csak 5,2 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb költségnövekményt az egyéb ráfordítások jelzik: 2001-hez képest több mint 2,3 milliárd forinttal nőtt a kiadás.
Hiába realizált a pénzügyi műveleteken a 2001-es 700 milliós veszteség helyett 6,2 milliárdos profitot az MFB, a társaság az előző évi 1,4 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt 142 milliárdos veszteségre váltotta. A fő ok a 2001. évit több mint 8,5-szeresen túlszárnyaló, 149 milliárd forintos céltartalékképzés, ám figyelmeztető jel az is, hogy a bank igazgatási költségei 76 százalékkal, 6,36 milliárd forintra nőttek a bázisszámokhoz képest.
