Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megdrágulhatnak a lakossági hitelek, mivel a bankok jelenlegi tőkeszerkezetükkel nem tudják hosszú távon kigazdálkodni a havi 60 milliárd forint körüli állománybővülést - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Szepesi György, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője. Az év eleje óta 51,9 százalékkal bővülő lakossági hitelállomány expanzióját a bankok eddig még eszközeik átrendezésével jórészt ki tudták szolgálni, ám ennek következtében tőkeellátottságuk rohamosan csökkent. A kereskedelmi bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója a 2002. márciusi 13,15 százalékról 11,26 százalékra zsugorodott.
Ez még mindig messze meghaladja ugyan a bázeli 8 százalékos küszöböt, ám, mint Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. munkatársa elmondta, igazán megnyugtató a 12 százalék feletti érték lenne. A PSZÁF tegnap bemutatott jelentése figyelmeztet arra, hogy a pénzintézetek MNB-nél lévő, jelenleg 875 milliárd forintra tehető betétállománya a jelenlegi kihelyezési dinamikával 2-2,5 éven belül elolvadhat. A külső források bevonásának többletköltségét ugyanakkor a bankok át fogják hárítani az ügyfelekre, még ha ez nem is konkrét kamatemelés formájában nyilvánul majd meg. Várhegyi Éva szerint ugyanakkor néhány bank tőkeemelést is kaphat külföldi tulajdonosától, hogy továbbra is aktív szereplője legyen a piacnak.
A felügyeleti jelentés szerint 2001 decemberéhez képest csak a vállalati oldalon nőtt a minősített hitelek aránya, miközben a lakossági kölcsönöknél 4,8 százalékról 4,1 százalékra csökkent a problémás állomány. Ez az arányjavulás ugyanakkor csak a felgyorsult hitelkiáramlásnak köszönhető, az elkövetkező időszakban számottevően nőni fog a minősítési kötelezettség alá tartozó tételek aránya, ami szintén drágíthatja a hiteleket - figyelmeztet Szepesi György. Egy neve elhallgatását kérő banki behajtási vezető szerint a pénzintézeteknek az átlagosnál jóval magasabb bukott hitelállománnyal kell szembenézniük az úgynevezett csoportos (ilyen például a saját forrásból nyújtott jelzáloghitel) kölcsönfajtáknál.
Bár a harmadik negyedévben 124 milliárd forinttal nőtt a pénzintézetekben elhelyezett betétek összege, a kihelyezések ebben a három hónapban közel 550 milliárd forinttal emelkedtek, s így 6098,9 milliárd forintos értékük 23,1 milliárd forinttal meghaladja a betétekét. Erre Magyarországon a kétszintű bankrendszer kialakulásának első időszaka óta nem volt példa, ráadásul a nemzetközi pénzügyi életben már problémásnak minősítik azt is, ha a bankok kihelyezései meghaladják a betétekben őrzött pénzek 70 százalékát.
Meglepő tény ugyanakkor, hogy a takarékszövetkezeteknél a 22,3 százalékkal bővülő hitelállomány mellett számottevő, 10,8 százalékos betétállomány-növekedés következett be, amelynek következtében a szövetkezeti hitelintézetek betét/hitel állománya sokkal egészségesebb a kereskedelmi bankokénál.
Nagy László Nándor
