Az idei év a várakozások szerint nem lesz olyan kedvező a bankszektor számára, mint a kitűnően sikerült tavalyi volt. A lakossági hitelek növekedése ugyan eddig idén is kiemelkedő volt, a lakosság megtakarítási kedvének lanyhulása viszont korlátozó tényezőként jelentkezett - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Már a pénzügyi felügyelet első negyedévről készített elemzéséből kiderült, hogy a bankok forrásellátottsága romlott, ám a második negyedév még kedvezőtlenebb képet mutat 2001 azonos időszakához képest. Megfigyelők szerint ugyanakkor a hitelkihelyezéseknél határozottan jobb a helyzet a tavalyinál. A lakossági kölcsönök felfutása mellett a vállalati szektor hitelfelvételi kedve is javult. A szektor pénzügyi közvetítő szerepe tehát növekedhet, a bankok jövedelmezősége azonban erodálódhat. A tavalyi kiugró jövedelmezőség egyszeri tételeknek, székházeladásoknak és egyéb, a rendkívüli eredmény kategóriájába tartozó tényezőnek volt köszönhető - hangsúlyozta a Bankszövetség szakembere, Csillik Péter.
A 47,7 milliárd forintos tavalyi eredménynövekedésnek csaknem kétharmada, 29,7 milliárd forint tartozott ebbe a kategóriába. A bankok mérlegfőösszege áprilisban 3,9 százalékos növekedést mutatott év/év alapon, ami ugyan még mindig meghaladja a GDP növekedését, ám ennek ellenére lassabb a korábbi időszakénál.
A gazdaság általános lassulása érezteti hatását a Raiffeisen Banknál is - mondták el a pénzintézet tájékoztatóján -, a pénzintézet átlagosan 30 százalékos eddigi növekedése ugyanis 26-28 százalékra esett vissza. A bank mérlegfőösszege az első félévben 501 milliárd forint volt, ami 28 százalékos növekedés 2001 első félévéhez képest - mondta Horváth Krisztina vezérigazgató-helyettes. Az ügyfélhitelek 397 milliárdos állománya 28, az ügyfélbetétek 273 milliárdos összege 26 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának adatát. Az összes nettó árbevétel 14,4 milliárd forint volt, ami 20 százalékkal több a tavalyinál, az adózás és céltartalékképzés előtti eredmény 6,4 milliárd forint - ez 7 százalékkal több a tavalyinál.
A vállalati hitelállomány elsősorban devizában növekedett, a (vállalati) ügyfélbetétek pedig döntően forintban, ami azt mutatja, hogy a hitelfelvevők egy része a forint további erősödésére spekulál, a kölcsönök másik része pedig olyan projekthitel, amelyet ingatlanberuházáshoz vettek fel és a bevételt devizához indexálják.
A lakossági megtakarítási kedv szembeötlően visszaesett a tavalyi első félév kiugró növekedéséhez képest, ezzel szemben megjött a lakosság kedve az eladósodáshoz: elsősorban az igen kedvezővé vált jelzáloghitelek és a fedezet nélküli személyi hitelek népszerűek. Utóbbiak átlagos összege 800-850 ezer forint. A lakossági betétállomány csupán 38 százalékkal, míg a hitelállomány 118 százalékkal bővült. A Raiffeisennek a többi bankhoz képest valószínűleg kedvező eredményein csupán brókercége, a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. 325 milliós vesztesége hagyott egy kis foltot, de a veszteséget az állampapírhozamok fundamentálisan nem igazolható, a bank várakozásaival ellentétes alakulása miatt szenvedték el, és ez probléma az év végére várhatóan megoldódik. A részvénybefektetés és a tanácsadás jelenleg is nyereséges és december végére az egész üzletágtól 100 millió körüli pozitív eredményt vár a bank. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt. által kezelt vagyon 27 százalékkal, 40,2 milliárd forintra nőtt.
T. K.
