Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sármelléki és a zalavári önkormányzat együttes rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy korábbi álláspontját megváltoztatva a hónap végén birtokba veszi a közös cégük által egyre sikeresebben működtetett sármelléki repülőteret. A döntésre azt követően került sor, hogy a Fővárosi Bíróság néhány nappal ezelőtt elnapolta azt a pert, amelyben a volt szovjet katonai légibázis korábbi üzemeltetője, a Balaton Airport Kft. az általa korábban befektetett összeget s annak kamatait követeli a repülőtér jelenlegi tulajdonosától, az ÁPV Rt.-től. Az immár jó néhány országból rendszeresen járatokat fogadó, az ország egyik legnagyobb forgalmú vidéki repülőtereként nyilvántartott légikikötő ingatlanjainak és mintegy 400 hektáros területének helyhatósági tulajdonba adásáról - július végi határidővel - már korábban döntés született, ám a két érintett helyhatóság ezzel a lehetőséggel épp a vitatott értékű, de mindenképp több száz milliós peresített kötelezettség miatt nem kívánt élni (NAPI Gazdaság, 2002. július 11., 5. oldal). A döntést követően lapunkat úgy tájékoztatták, hogy a két képviselő-testület felhatalmazta a polgármestereket az ÁPV Rt.-vel történő tulajdonátadási szerződés aláírására. Indokként elhangzott, a per egy éven belüli befejezésére kicsi az esély, annak kimenetele bizonytalan, ugyanakkor a két önkormányzat tulajdonában lévő, s a repülőteret hosszú évek óta sikeresen működtető Zalavár-Sármellék Airport Kft. fejlesztési kényszere, a folyamatosan növekvő forgalom miatt, egyre nagyobb. Ráadásul ez az érdeke az egész nyugat-balatoni térségnek is. (A keszthelyi, a hévízi és a zalakarosi szállodákba a vendégek mind nagyobb része immár légi úton, például a Lufthansával érkezik.) A légikikötő többmilliárdos fejlesztési programját egyébként már évekkel ezelőtt kidolgozták (NAPI Gazdaság, 2001. július 25., 1-5. oldal). Indokként elhangzott az is, hogy a tőkebevonás - amelyre már korábban is lett volna esély - csak akkor lehetséges, ha az ingatlanok és a terület helyhatósági tulajdonba kerül. Ami az esetleges kötelezettségeket illeti, az önkormányzatok úgy vélik, a teljes területből 200 hektár úgy értékesíthető, hogy az még a légibázis jövőbeni jelentős fejlesztését sem akadályozza, ráadásul a meglévő ingatlanok egy része is hasznosítható. (A sármelléki repülőtér mellett egy kiváló infrastruktúrájú ipari park és hozzá kapcsolódó logisztikai központ kialakítására is van lehetőség.) Mindemellett a légibázis fejlesztésére különböző pályázati források is rendelkezésre állnak. A vám- és a határőrizeti szervek működése a közelmúltban például úgy vált lehetővé, hogy a költségeket az állam magára vállalta. Lapunk úgy tudja, a váratlan döntésben közrejátszott, hogy a térségben több repülőtér fejlesztése is elkezdődött, amelyek átcsábíthatják a járatokat üzemeltető légitársaságokat. A képviselők szerint ha a felsorolt szempontok ellenére sem sikerül rentábilisan működtetni az ország egyik legjobb adottságú, s immár sokféle korszerű technikai eszközzel is felszerelt repülőterét, akkor azt még mindig vissza lehet adni az államnak.
Körtési Zsolt
